Folytatódik a Gyárfás-per, ahol Kuncze Gábor is magyarázkodhat a Fenyő-ügy eltüntetett bizonyítékairól

Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Június végén folytatódik a koronavírus-járvány miatt egy ideig elnapolt Gyárfás-per a Fővárosi Törvényszéken – tudta meg a PestiSrácok.hu. Gyárfást azzal vádolja az ügyészség, hogy 1998-ban, Portik Tamás közvetítésével megölette legnagyobb üzleti ellenfelét, Fenyő János médiacézárt. A tárgyalás-sorozat még mindig az egykori úszószövetségi elnök meghallgatásával fog folytatódni, ám később több prominens személy is meg fog jelenni tanúként a bíróságon. Köztük van az MSZP karitatív tagozatának volt vezetője, illetve az éjszakai életből jól ismert Tasnádi Péter is, aki azt állítja, őt is megbízta Gyárfás Fenyő likvidálásával, ám átverte a volt úszószövetségi elnököt és csak a pénzt rakta el, a megbízást nem teljesítette. Gyárfás szerint ez képtelenség, aminek a bíróságon hangot is adott, amire Tasnádi a videócsatornáján reagált és azt mondta, már bánja, hogy eddig mentegette a Nap TV volt urát, majd pikírten odaszúrta Gyárfásnak: ha valaki embert akar öletni, attól nem nagy bűn elvenni a pénzt. Hamarosan tanúként hallgatják meg a bíróságon Kuncze Gábort is, akiről Fenyő János bizalmasa azt állította, hogy Fenyő  Gyárfás Tamás állítólagos gazdasági visszaéléseiről egy százhúsz oldalas dossziét adott át neki, ám mire a dokumentum Kunczétól eljutott a hatósághoz, hiányzott belőle legalább húsz oldal.

Június 30-án és július 2-án folytatódik a vírushelyzet miatt egy ideig elnapolt Fenyő-per a Fővárosi Törvényszéken – erősítette meg a PestiSrácok.hu információját a bíróság sajtóosztálya. Gyárfás Tamás ellen a Fővárosi Főügyészség tavaly nyáron emelt vádat felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt a Fenyő-ügyben. A vádirat szerint Gyárfás az 1990-es évek meghatározó jelentőségű médiavállalkozója volt, akárcsak Fenyő János. Az úszószövetség volt elnöke és a Vico nagyhatalmú ura között az 1990-es évek közepétől üzleti vita, hatalmi harc, és ezekből fakadóan erős személyes ellentét alakult ki. Gyárfás 1997-ben elhatározta, hogy a játszma végleges lezárása érdekében megöleti Fenyőt. Emiatt 1997 szeptemberében megbízta Tasnádi Pétert, hogy szervezze meg a gyilkosságot, aki azt tizenkétmillió forintért vállalta, azonban, miután átvett hatmillió forint előleget, nem teljesítette a megbízást. Ezért Gyárfás megbízta az éjszakai életben már akkor is jól ismert Portik Tamást is, hogy ölesse meg Fenyő Jánost. A vád szerint Portik a megbízást elfogadta, és rávette – az emiatt időközben jogerősen elítélt – Jozef Rohácot a médiamogul megölésére. Rohác 1998. február 11-én a késő délutáni órákban a II. kerület, Margit utcán a piros lámpánál, a gépkocsijában várakozó Fenyőhöz lépett, és egy gépfegyverrel kivégezte a médiacézárt. Az ügyben Gyárfás és Portik is ártatlannak vallják magukat és azt mondják, nem követték el a terhükre rótt bűncselekményt. Gyárfás hangsúlyozta, a vitáit 1996 őszén lezárta Fenyővel és kibékültek.

Portik és Gyárfás perét eredetileg külön tárgyalták volna, ám Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék bírája célszerűségből egyesítette az ügyeket, amivel a legfőbb ügyész nem értett egyet, ezért a Kúriához fordult, melynek tanácsa a Fővárosi Törvényszéknek adott végül igazat. A Legfőbb Ügyészség ugyanakkor közleményben tudatta, hogy szakmailag hibásnak tartja a döntést, emiatt nem tekintik irányadónak azt.  

Az egyesített perben eddig csak Gyárfást hallgatták meg, majd a maratoni, többnapos vallomástétele után a bíró és az ügyész is a  Nap TV volt urát kérdezte. Úgy tudjuk, továbbra is Gyárfás Tamás meghallgatása lesz napirenden a fent említett két határnapon is. (információink szerint a koronavírus-helyzet miatt a tárgyalóteremben hallgatóság nem lehet jelen). Ha ezt befejezték, Portikot is meg kell hallgatni, majd tanúk meghallgatásával folytatódik tovább – várhatóan ősszel – a büntetőper. Olyan ismert személyeket idéztek a bíróságra, mint Friderikusz Sándor, illetve a Fenyő-ügy volt főnyomozója, Kovács Lajos meghallgatására is igényt tart a törvényszék, továbbá elkülönített helyiségben tehet majd videóvallomást az MSZP karitatív tagozatának volt elnöke, Dósa István András is, akinél Portik Tamáshoz köthető hangfelvételeket foglalt le 2018-ban a rendőrség. 

Tasnádi üzent Gyárfásnak: aki embert akar öletni, azt nem bűn lehúzni!

A közvélemény számára leginkább két érdekes tanú fog megjelenni a bíróságon: egyikük az alvilágból jól ismert Tasnádi Péter, aki nyomozati vallomásában és korábban a Fenyő-ügy alapeljárásában a bíróság előtt is azt vallotta, hogy a Nap TV volt tulajdonosa tizenkét millió forintért 1997. őszén megbízta őt a médiacézár likvidálásával, de ő, miután a hatmilliós előleget eltette, végül nem végezte el a “munkát”, csupán átverte Gyárfást. Tasnádi szerint a volt úszóelnök utólag is fizetett neki, így összesen huszonkétmillió forintot húzott le Gyárfásról.  Gyárfás Tamás ugyanakkor azt mondja, képtelenség, amit Tasnádi állít, ő soha, senkit nem bízott meg azzal, hogy végezze ki Fenyőt, ráadásul, Tasnádi vallomása tele van ellentmondással. Hozzátette: elismeri, hogy adott tízmillió forint kölcsönt Tasnádinak, de az több mint hat évvel Fenyő halála után történt. 

Gyárfás a Tasnádival való kapcsolatáról a bíróságon is beszélt, amin az egykori „keresztapa” annyira bedühödött, hogy videóüzenetben rontott neki az egykori úszószövetségi elnöknek. Mint mondta:

„lehet, hogy etikátlan, de úgy gondolom, ha valaki meg akar öletni egy embert, attól nem nagy bűn elvenni pénzt. Ezt én megtettem”.

Hozzátette: nem akart Gyárfásnak soha rosszat, sőt az első vallomásaiban „mentegette” Gyárfás Tamást, amit már sajnál, mert „nem érdemelte meg”.  Majd azzal folytatta, hogy „hamis állítást mondott”, amikor annak a véleményének adott hangot, hogy Gyárfás nem lehet a felbujtó, hiszen a Nap TV volt tulajdonosa abban a tudatban volt, hogy Tasnádi szervezte meg a gyilkosságot, így minek kereste volna meg ugyanezért Portikot. De most már azt állítja: ez egy „hamis érvelés” volt, hiszen, ha nyomozó lenne, ő is azt gondolná, hogy Gyárfás megbízhatott ettől még mást is.

Én nem tudom, hogy Gyárfás Tamás megbízott-e bárkit is, de azt tudom, hogy engem megbízott

–mondta Tasnádi, akit kérdéses, hogy ezek után elfogulatlan tanúnak ítél-e meg a bíróság. 

Rendkívül érdekes lesz Kuncze Gábor, a Horn-kormány volt belügyminiszterének meghallgatása is, hiszen Perczel Tamás, aki a médiacézár bizalmasa volt, Brády Zoltánnak, a Kapu folyóirat főszerkesztőjének 2004-ben készült dokumentumfilmjében azt állította, hogy Horn Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is tudott Fenyő és Gyárfás médiapiaci háborújáról. Perczel a filmben elmesélte, hogy Fenyő rendőri és titkosszolgálati segítséggel adatokat gyűjtött Gyárfás Tamás állítólagos gazdasági visszaéléseiről, és összeállított egy, a jogsértésekre utaló százhúsz oldalas dossziét. Erről beszámolt Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek is, aki elkérte az iratokat, ám az ügyben mégsem történt semmi – állította Perczel. Hatvan nap után a médiacézár egyik rendőrségi  informátora jelezte, a dokumentum végül eljutott a KBI 2016 tavaszán elhunyt vezetőjéhez, Kiss Ernőhöz  is, azonban az anyagból addigra eltűnt legalább húsz oldal. A professzor arról is beszélt, hogy Fenyő 1997 őszén találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel is, aki arra kérte a médiamágnást, hogy „hagyja békén Gyárfás Tamást és kössenek végre békét”. A gyilkossághoz Perczel szerint végül az vezetett, hogy Fenyőről „valakik levették a kezüket, és védtelenné vált”. A volt bizalmas azt is nehezményezte, hogy vallomásából több részletet is kihagytak. Nem írták jegyzőkönyvbe például Horn Gyula, illetve Kuncze Gábor nevét sem, hiába beszélt róluk a rendőröknek. Kuncze 2012-ben tett rövid vallomásában tagadta, hogy kapott Gyárfásra nézve terhelő dokumentumot, iratanyagot Fenyőtől. Az ügyészség ugyanakkor igényt tart Kuncze meghallgatására, hiszen a volt belügyminiszter sokat tudhat a két egykori médiacápa háborújáról.