Pesti Srácok

Amikor az állami tényleg drágább

Amikor az állami tényleg drágább

Továbbra sem tudni pontosan, milyen döntés-előkészítési folyamatok előzték meg az állami vállalatoknál a köztulajdonban lévő mobilcég, az MPVI Zrt. megalapítását. A negyedik szolgáltató állami tulajdonosai ugyanis lapzártáig nem reagáltak érdemben az ez irányú megkeresésekre - írja mai számában a Népszabadság. „Az első tervek szerint a vállalatnak január óta már szolgáltatnia kellene, ám még arról sincs végleges döntés, egyáltalán nyert-e a frekvencia-árverésen. Az el sem indult állami mobilszolgáltatás azonban már így is több százmillió forintjába került az adófizetőknek. A számla pedig még nem tartalmazza a végösszeget. A sajátos szabálytalanságokkal lebonyolított árverésről kedden tárgyal ismét a bíróság. Abban már az MPVI Zrt.-nél sem sokan reménykednek, hogy a Kúria visszakapcsolja a zöld lámpát a cégnek. Piaci forrásaink azonban figyelmeztetnek: minthogy az állam mobilsztorija eddig is nélkülözte a formalitásokat, bármi megtörténhet.” (...) „Érdemes megnézni, hogy milyen döntés-előkészítő folyamatok előzték meg az állami konzorcium létrejöttét. Mivel a tender elején még nem jött létre az MPVI Zrt., annak tulajdonosait kérdeztük a részletekről. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a Magyar Posta, a Magyar Villamos Művek és a Magyar Fejlesztési Bank vezetése milyen mandátumot kapott a konzorciumban való részvételre. Ez a cég önálló döntése volt, vagy volt tulajdonosi, netán kormányzati utasítás?” (...) „Az állami MVM tavaly az Indexnek elismerte, hogy egy finn cég, a Rewheel dolgozta ki az új mobilcég üzleti tervét, illetve a piacra lépési stratégiáját, mintegy 69 millió forintért, s az erről készült tanulmányt – az érdemi részek kitakarásával – az Index rendelkezésére bocsátotta. Ezt a szerződést azonban nem találtuk meg az MVM által közzétett adatbázisban.”

A teljes cikket itt olvashatja el

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.