Kutatók az ellenséges hírszerzés célkeresztjében
Magyarország egyre erősebb szereplővé akar válni a kutatás-fejlesztés nemzetközi mezőnyében, ami felkeltette az idegen titkosszolgálatok figyelmét is - írta mai számában a Magyar Nemzet. Ez derült ki az Alkotmányvédelmi Hivatal Awareness felvilágosító programjából, amelynek célja, hogy az innovációs iparág szereplőit, kutatókat és kormánytisztviselőket tájékoztassa, miként hárítsák el az ellenséges hírszerzők támadásait.
Az előadásokon többek között az is kiderült, hogy nem csak vezető beosztásban lévők, hanem akár fiatal kutatók, vagy doktoranduszok is lehetnek hírszerző tisztek célpontjai. Az ellenséges kémek ugyanis bárkire lecsapnak, aki megfelelő szakértelemmel, speciális tudással, vagy kapcsolati hálóval rendelkezik, vagyis a szaknyelv szerint információbirtokos lehet. Kaput nyithat a döntéshozók vagy épp vezető kutatók irányába, de előfordult már, hogy egy kormánytisztviselőtől egy korábbi egyetemi barátja próbált kicsalni információt. Az egykori ösztöndíjas, aki Magyarországon tanult, évekkel később diplomataként tért vissza hazánkba, s felvette a kapcsolatot ifjúkori barátaival. Hamarosan az ismerkedés egy főre szűkült, aki addigra magas szintű köztisztviselő lett. A találkozókon azonban egyre szaporodtak a szakmai kérdések, puhatolózások, így a köztisztviselő megkérte az Alkotmányvédelmi Hivatal elhárítását, nyomozza le régi barátját. A gyanú be is igazolódott: a „diplomata” már akkor egy ellenséges hírszerzésnek dolgozott, amikor fiatalon Magyarországra küldték - írja cikkében a Magyar Nemzet.
Az előadás részletesen leírta a kutatás-fejlesztésben dolgozók beszervezésének lépéseit. Elsőként a közösségi portálokon informálják le, azaz előzetesen adatot gyűjtenek a célszemélyről. Aztán a személyes kapcsolatfelvétel történik meg, amelynek jellegzetes helyszíne a konferencia. Később a bizalmi kapcsolat kialakítása, innen pedig egyenes út vezet a célszemély intim magánéletével való zsarolása, amellyel elérhető a hosszú távú együttműködés. Elhárítási szakemberek szerint nem csak filmes túlzás, hogy a hírszerzők személyes vonzerőt vetnek be. Vagy éppen egy innovációt végző céget egy külföldi delegáció „csapolta le” úgy, hogy akciójával a konkurencia három-négy éves lemaradást hozott be.
A teljes cikk a mai Magyar Nemzetben olvasható
fotó: Üzletihírszerzés.blog.hu
