NVSZ: Az alvilágba épülve keresik a korrupt egyenruhásokat

Létszámbővítésre készülnek a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál, hogy júliustól el tudják látni a kormány-tisztviselői kar hatáskörükbe kerülő ellenőrzését is. A szervezet vezetője, Bolcsik Zoltán a Magyar Nemzetnek adott interjújában arról is beszélt: a jórészt korrupciós ügyeket feldolgozó napi munka során világossá vált számukra, hogy a rendvédelmi állomány megvesztegetésében érdekelt alvilág vezetői már feltérképezték a szolgálatot, és pontosan tisztában vannak a szervezet jelenlétével. A vezérőrnagy szerint eredményességükre utal ugyanakkor Portik Tamás és a rendőri kapcsolatait kihasználó V. László őrizetbe vétele. Az interjút Swendt Pál készítette.

– A megalakulásuk óta megjelent hírekben lassan mindennapinak számít, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) közreműködésével kerülnek az igazságszolgáltatás kezére olyan rendőrök, büntetés-végrehajtási vagy adóhivatali alkalmazottak, akik ellen korrupciós bűncselekmény elkövetése miatt indult eljárás. Értékelése szerint hogyan ítéli meg tevékenységüket az a kilencvenháromezer rendvédelmi dolgozó, aki jelenleg a hatáskörükbe tartozik?

– Az indulás idején az állomány és az állampolgárok részéről is voltak velünk szemben olyan félelmek, hogy túlságosan beavatkozunk majd a magánszférájukba. Nem állítom, hogy a hatáskörünkbe tartozó szervek tagjai közül mindenki nagyon szeret minket, de elfogadták a szolgálat jelenlétét. Ezt abból mérem le, hogy egyre többen kérnek tőlünk segítséget a munkájuk kapcsán, és tevékenységünket nem érte kritika sem a szakmai érdekvédők, sem a jogvédelemmel foglalkozó civil szervezetek részéről.

– Kik igénylik a segítséget, és milyen módon védik őket?

– Elsősorban a rendőrség, az adó- és vámhivatal vagy a büntetés-végrehajtás állományának tagjai, akik nap mint nap közvetlenül is találkoznak a bűnözéssel. A megalakulásunkat követte egy olyan metodikaváltás, amely a jogelőd, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata gyakorlatához képest homlokegyenest más módszerre épül. Fordítottunk a hírszerzési tevékenység irányán, és nem a védett szervek állományában, hanem a szervezett bűnözés berkeiben keressük azokat a rendészeti kapcsolatokat, amelyekkel ezek a körök rendelkezhetnek.

– Rendelkeznek?

– A Nemzeti Nyomozó Irodánál töltött éveim alatt azt tapasztaltam, hogy a szervezett bűnözés csúcsán állóknak rendszerint vannak ilyen kapcsolatai. Nagy gondot fordítanak arra, hogy ezeket a nexusokat ápolják és megtartsák.

– Említene példákat?

– Akár a Portik-ügyre is utalhatnék, de ennek a fordított tevékenységnek az eredménye az is, hogy V. László és társai rács mögé kerülhettek. A vállalkozó köreit érintő hírszerző munka eredménye volt, hogy feltártuk azt a bűnös kapcsolatot, amelyet az egykori egyenruhásokkal tartott.

– A megalakulás óta számos, a kifogástalan életvitelt, illetve a megbízhatóságot ellenőrző vizsgálatot folytattak. Melyikkel van több dolguk?

– A megbízhatósági vizsgálatok terén a 2011-es év fő feladata az volt számunkra, hogy megismertessük az általunk ellenőrzött 93 ezer fős állománnyal ezt az intézményt. Tudattuk velük, hogy működünk, folytattuk az eljárásokat, miközben a saját embereinket is ki kellett képezni. Ez újfajta tevékenység volt azoknak a jórészt évtizedes múltú rendőröknek, akiknek most élethűen kell alakítaniuk a hivatalos személyt vesztegető vagy a kisebb szabálysértéseket elkövető polgárok szerepét. A tapasztalatok alapján az ügyészséggel karöltve mindennek a jogi részét is finomítottuk, és sok egyeztetést követően alakult ki az a metodika, amelyet az ügyészség szigorú felügyelete mellett ma is alkalmazunk.

– A hét elején az izsáki rendőrőrsön kihallgatás közben két járőr halálra vert egy lopásért előállított férfit. Előfordult az NVSZ működése során, hogy olyan egyenruhás került a látókörükbe, akit az agresszivitása miatt javasoltak eltávolítani a beosztásából vagy a testülettől?

– Nem. Ilyen még nem történt.

Swendt Pál

A teljes interjút a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja.