Pesti Srácok

Az üzlethez hozzátartozik a korrupció

Az üzlethez hozzátartozik a korrupció

A pénzügyi célok elérése miatt növekvő személyes nyomás nehezedik az itthoni és a régióban jelen lévő cégek vezetőire és menedzsmentjére - írta a hvg.hu. A cikk szerint, amely az Ernst & Young regionális visszaélési felmérésére hivatkozik, ez komoly kísértést jelent az etikátlanul szerzett üzleti eredményesség felé. A helyzetet súlyosbítja a vállalatok nem megfelelően kialakított és rosszul működő kontroll környezete, amely nem elég hatékony ahhoz, hogy a hibákat és visszaéléseket megakadályozza és feltárja.

"Az üzleti élet szereplőire komoly személyes nyomás is nehezedik, hogy egy továbbra is nehéz gazdasági környezetben növeljék a profitot és a bevételeket. Ennek hatására a régió nagyvállalatainál egyre jobban terjed az etikátlan üzleti magatartás, ami könnyen torkolhat belső visszaélésekbe, vesztegetésbe és korrupcióba. Ráadásul az ezeket kiszűrő compliance programok sem megfelelőek a térség cégeinek többségénél” – mondta Biró Ferenc, az Ernst & Young visszaélés-kockázatkezelési üzletág partnere.

A megkérdezett vezetők csupán 15 százaléka számít az üzleti környezet javulására az elkövetkező 12 hónapban, ez az arány alacsonyabb akár a nyugat-európai (22 százalék), akár a kelet-európai (27 százalék) átlagnál. Talán éppen ezért a vállalatvezetők 62 százalék azt mondja, hogy növekvő nyomást érez a menedzsmenten a pénzügyi célok teljesítése érdekében. A hazai válaszadók hangulatát jól mutatja, hogy több mint kétharmaduk (69 százalék) tart valamilyen keresetmegvonástól, 42 százalékuk gondolja úgy, hogy következő évi bérük növekedése nem éri el majd az infláció mértékét, 26 százalék tart a bónuszok eltörlésétől és 24 százalékuk a bérek befagyasztásától.

PestiSracok facebook image

A megkérdezett válaszadók 70 százaléka tartja a visszaélést és korrupciót az üzleti élet szerves részének. Ez az arány a régióban is magas, 74 százalék, mely jól mutatja, hogy továbbra is nagy a szakadék Kelet- és Nyugat-Európa (39 százalék) között. A magyar válaszadók tudatosságát mutatja, hogy sokan jól érzik, mi fér bele az etikus viselkedés fogalmába. 18 százalék gondolja úgy, hogy az ajándékozás és egyéb szolgáltatások felajánlása belefér az etikus működésbe egy üzlet elnyerése érdekében. Csupán 5 százalék vélekedik ugyanígy készpénz felajánlásáról.

Ennek a tudatosságnak része, hogy a megkérdezettek magasabb arányban ismerik el egy korrupció-ellenes szabályzat relevanciáját és jogosultságát (53 százalék) Magyarországon, mint Kelet- (46 százalék), vagy Nyugat-Európában (42 százalék).

A válaszadók saját vállalatuknál működő korrupció-ellenes szabályzatukról nyilatkozva már nem ennyire pozitívak. Csupán 40 százalékuk gondolja úgy, hogy a céges szabályozás nem gátja versenyképességüknek, és csak 30 százalék tartja hatékonynak azt az üzleti gyakorlat fényében. 11 százalékban nem tartják működőképesnek (KE 25, NYE 12 százalék) és ötödük érzi úgy, hogy a helyi igényeknek megfelelően van kialakítva (KE 12, NYE12 százalék).

A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatják.

Fotó: hatalyonkivul.hu

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.