Pesti Srácok

Ez negyedmilliójába került a Magyar Hírlapnak

Ez negyedmilliójába került a Magyar Hírlapnak

Kétszázötvenezer forintos bírságot szabott ki a Magyar Hírlapban és internetes kiadásában megjelent, Bayer Zsolt "Ki ne legyen?" című írásának törvénysértő állításai miatt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa. A testület első alkalommal folytatott le eljárást írott és online sajtótermékkel kapcsolatban a médiaigazgatási szabályok megsértése miatt.

A médiatanács döntéséről a szerdai ülés után tájékoztatta az MTI-t a hatóság Szóvivői irodája.

Megállapításuk szerint az írás nem volt összhangban a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény, vagyis a médiaalkotmány 17. paragrafusával, amely a gyűlöletbeszéd és a kirekesztő tartalom közzétételének tilalmát rögzíti.

PestiSracok facebook image

A tanács a döntésében jelezte, hogy bár az újsággal szemben első alkalommal hoztak elmarasztaló határozatot az alapjogok megsértése miatt, a jogsértés súlya, valamint az internetes cikk hozzáférhetőségének időtartama és folyamatossága azonban indokolja a pénzbírság megállapítását.

Emellett a tanács kötelezte a lapot, hogy a határozatban megszövegezett, a jogkövetkezmény kiszabásáról szóló rövid közleményt szó szerint tegye közzé.

A napilap honlapján a hírt a határozat jogerőre emelkedése után három napon belül úgy kell közreadni, hogy a honlap megnyitásakor a teljes információ olvasható legyen a közzétételtől számított hét napig folyamatosan. A tanács emellett eltiltotta a lapot a további jogsértésektől.

A határozattal szemben az érintettek bíróság előtt jogorvoslati kérelemmel élhetnek.

A Szóvivői iroda közlése szerint a hatóság azért folytatott vizsgálatot a médiatörvény, valamint a médiaalkotmány megsértésével kapcsolatban, mert a Magyar Hírlap nem tagja egyik társszabályozó szervezetnek sem. A médiatörvény alapján a médiatanáccsal megkötött szerződés értelmében önállóan eljáró szakmai társszabályozó szervezetek az új médiaszabályozás életbe lépése óta minden, a nyomtatott és internetes sajtótermékekkel kapcsolatos vitás ügyet sikerrel kezeltek - tudatták -, ezért ilyen típusú hatósági vizsgálatra eddig egyetlen esetben sem volt szükség.

Bayer Zsolt szóban forgó cikkében az év eleji, szigethalmi késelésre utalva úgy fogalmazott: akiket megkéseltek "a gyáva, undorító, kártékony állatok". Hozzátette: "a tények pedig ezek, a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. (...) A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. (...) Állatok meg ne legyenek. (...) Ezt kell megoldani - de azonnal és bárhogyan!" - zárta írását Bayer.

Az írást pártok és civil szervezetek is élesen bírálták.

A publicista ezekre úgy válaszolt, hogy szándékosan félreértették a mondatait. "Nem akarom likvidálni a cigányságot, sem egy részét, sem egyetlen cigányt. (...) Rendet akarok. Azt akarom, hogy minden tisztességes cigány ember boldoguljon ebben az országban, és minden, társadalmi együttélésre képtelen és alkalmatlan cigány pedig legyen kirekesztve a társadalomból" - fogalmazott második írásában Bayer Zsolt.

Fotó: magyarnarancs.hu

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.