Pesti Srácok

Ma kezdődik Portik Tamás Prisztás-gyilkossággal kapcsolatos büntetőpere

Ma kezdődik Portik Tamás Prisztás-gyilkossággal kapcsolatos büntetőpere

Ma kezdődik a Fővárosi Törvényszéken az a büntetőper, amelyben Portik Tamást a több mint másfél évtizeddel ezelőtti Prisztás-gyilkosság miatt vádolja többszörösen minősülő emberöléssel az ügyészség.

Portik Tamás egy időben a legkeresettebb magyar bűnözők listáját vezette, az 1990-es években az olajszőkítéssel kapcsolatba hozott Energol Rt. vezetője volt. Tavaly júliusban elfogták, és előzetes letartóztatásba helyezték. A hatóságok őt gyanúsították meg felbujtóként Prisztás József 1996-ban és Boros József Károly 1998-ban, az Aranykéz utcai robbantásban, továbbá Seres József, valamint testőre 1999-ben Tahitótfaluban történt meggyilkolása ügyében.

A Prisztás-ügy pénteken kezdődő büntetőperében az ügyészség nyereségvágyból, előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja Portik Tamást felbujtóként. Egyik társa, egykori testőre a vádhatóság szerint az emberölés tettese, másik vádlott-társa, ismerőse pedig a bűnsegédje volt.

PestiSracok facebook image

A vádirat rögzíti, hogy Portik Tamás 1994 és 2000 között az Energol Rt. vezérigazgatója volt, a cég tevékenysége révén jelentős vagyont szerzett, és egyre nagyobb befolyásra tett szert az alvilágban, majd 1996-ban elszámolási vitába keveredett a budapesti éjszakai élet másik meghatározó alakjával, Prisztás Józseffel, és elhatározta, hogy megöleti. Portik Tamás ismerőse csalta a III. kerületi Ladik utcai tetthelyre 1996. november 1-jén az áldozatot, ott P. Tamás testőre pisztollyal fejbe lőtte a kocsijába beszálló Prisztást, aki a helyszínen meghalt.

Az eljárás egy korábbi szakaszában Portik Tamás ügyvédje azt nyilatkozta: ügyfele abszurdnak tartja a vádakat, ártatlannak vallotta magát, és megtagadta a vallomást.

mti

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.