Pesti Srácok

Agyonvert rab: kirúgták a gyulai börtön parancsnokát

Agyonvert rab: kirúgták a gyulai börtön parancsnokát

Kirúgták a gyulai börtön parancsnokát egy héttel azután, hogy az egyik rabot a cellában feltehetően agyonverték - írta az Index.hu.

Június 28-i hatállyal indoklás nélkül felmentette a vezető beosztásából és rendelkezési állományba helyezte Arató Ferenc bv. ezredest, a Békés megyei bv. intézet parancsnokát Csóti András országos parancsnok. A hírt a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága közölte. A gyulai börtön vezetésével Törzsök Tibor bv. alezredest bízták meg, aki mostanáig a szegedi Csillag Börtön helyettes parancsnoka volt.

A parancsnok leváltása valószínűleg összefüggésben van azzal, hogy múlt héten pénteken elhunyt egy fogvatartott a börtönben. A megyei Rendőr-főkapitányság akkor azt közölte: büntetőeljárást indítottak, miután felmerült a gyanú, hogy a 18 éves orosházi férfit zárkatársai verték meg. A rendőrség igazságügyi orvos szakértőkkel vizsgálja, valóban történt-e bántalmazás és ha igen, akkor az ebből eredő sérülések vezettek-e a férfi halálához. Az Index információja szerint jelenleg nyomozás folyik az ügyben.

PestiSracok facebook image

Bár a magyarországi börtönökben gyakoriak a verekedések és verések, ritkán fordul elő, hogy ezek halállal végződnek - ellentétben például az Egyesült Államokkal, ahol ez jóval gyakoribb. Idehaza 2010 szilveszter éjszakáján a váci börtönben egy pedofília miatt elítélt férfit vertek agyon a cellatársai a váci fegyházban. 2007-ben a tököli fiatalkorúak börtönében gyilkolták meg társukat a rabok, 2005-ben pedig a márianosztrai fegyházban jutott hasonló sorsra egy elítélt. Érdekes, hogy azt megelőzően halállal végződő verekedés csak 1980-ban fordult elő Magyarországon, ráadásul véletlenül: akkor étkezés közben löktek meg egy rabot, aki olyan szerencsétlenül esett, hogy egy hónap múlva a kórházban meghalt. Más kérdés, hogy a börtönvilágban jártas szakemberek szerint a szocialista érában is több ilyen eset történhetett, legfeljebb nem került nyilvánosságra.

Jelenleg a magyar börtönökben 140 százalékos az országos átlagtelítettség, több mint 17600-an vannak fogvatartva. Ezekben az intézményekben egy évben átlagban 30-40 ezer fordul meg a becslések szerint. A számuk nő, amit jól mutat, hogy az összlétszám tavaly év végén 17179 fő volt, jelenleg viszont 18 300 körüli.

A BVOP az Indexet arról tájékoztatta, hogy a fogvatartottak által elkövetett öngyilkosságok száma a korábbi évhez képest eggyel csökkent (8 eset), szintén eggyel kevesebb szuicid kísérlet történt (34 eset), amelyek befejezését a gyors észlelésnek köszönhetően sikerült megakadályozni.

A magyar börtönviszonyokról bővebben az Index.hu-n olvashatnak.

Fotó: hetivalasz.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.