Pesti Srácok

Agyonvert rab: kirúgták a gyulai börtön parancsnokát

Agyonvert rab: kirúgták a gyulai börtön parancsnokát

Kirúgták a gyulai börtön parancsnokát egy héttel azután, hogy az egyik rabot a cellában feltehetően agyonverték - írta az Index.hu.

Június 28-i hatállyal indoklás nélkül felmentette a vezető beosztásából és rendelkezési állományba helyezte Arató Ferenc bv. ezredest, a Békés megyei bv. intézet parancsnokát Csóti András országos parancsnok. A hírt a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága közölte. A gyulai börtön vezetésével Törzsök Tibor bv. alezredest bízták meg, aki mostanáig a szegedi Csillag Börtön helyettes parancsnoka volt.

A parancsnok leváltása valószínűleg összefüggésben van azzal, hogy múlt héten pénteken elhunyt egy fogvatartott a börtönben. A megyei Rendőr-főkapitányság akkor azt közölte: büntetőeljárást indítottak, miután felmerült a gyanú, hogy a 18 éves orosházi férfit zárkatársai verték meg. A rendőrség igazságügyi orvos szakértőkkel vizsgálja, valóban történt-e bántalmazás és ha igen, akkor az ebből eredő sérülések vezettek-e a férfi halálához. Az Index információja szerint jelenleg nyomozás folyik az ügyben.

PestiSracok facebook image

Bár a magyarországi börtönökben gyakoriak a verekedések és verések, ritkán fordul elő, hogy ezek halállal végződnek - ellentétben például az Egyesült Államokkal, ahol ez jóval gyakoribb. Idehaza 2010 szilveszter éjszakáján a váci börtönben egy pedofília miatt elítélt férfit vertek agyon a cellatársai a váci fegyházban. 2007-ben a tököli fiatalkorúak börtönében gyilkolták meg társukat a rabok, 2005-ben pedig a márianosztrai fegyházban jutott hasonló sorsra egy elítélt. Érdekes, hogy azt megelőzően halállal végződő verekedés csak 1980-ban fordult elő Magyarországon, ráadásul véletlenül: akkor étkezés közben löktek meg egy rabot, aki olyan szerencsétlenül esett, hogy egy hónap múlva a kórházban meghalt. Más kérdés, hogy a börtönvilágban jártas szakemberek szerint a szocialista érában is több ilyen eset történhetett, legfeljebb nem került nyilvánosságra.

Jelenleg a magyar börtönökben 140 százalékos az országos átlagtelítettség, több mint 17600-an vannak fogvatartva. Ezekben az intézményekben egy évben átlagban 30-40 ezer fordul meg a becslések szerint. A számuk nő, amit jól mutat, hogy az összlétszám tavaly év végén 17179 fő volt, jelenleg viszont 18 300 körüli.

A BVOP az Indexet arról tájékoztatta, hogy a fogvatartottak által elkövetett öngyilkosságok száma a korábbi évhez képest eggyel csökkent (8 eset), szintén eggyel kevesebb szuicid kísérlet történt (34 eset), amelyek befejezését a gyors észlelésnek köszönhetően sikerült megakadályozni.

A magyar börtönviszonyokról bővebben az Index.hu-n olvashatnak.

Fotó: hetivalasz.hu

Ajánljuk még

Eldorádóból Mexikóba – Ma negyven éve, hogy utoljára vb-re jutott a magyar válogatott

Exkluzív 2025 április 17.
Napra pontosan negyven éve annak, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a mexikói világbajnokságra. Akkor még csak nem is sejthettük, hogy a következő négy évtized vb-mentes lesz számunkra. Ma, ennek ismeretében még inkább felértékelődik a negyven évvel ezelőtti fantasztikus vb-selejtezős menetelés, amelyre a koronát a Hanappi-stadionban tette fel Mezey György legénysége. A máig emlékezetes bécsi diadalt idézzük most fel az évforduló alkalmából.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

Visszatértek a migránsok és embercsempészek, újra háborús övezet lehet a déli határ

Exkluzív 2024 szeptember 22.
Négy-öt hónapig volt nyugalom a déli határon, miután a szerb kormány egy éve kivezényelte a különleges erőket, köztük a katonaságot, hogy kitakarítsák a Palics és Szabadka környéki erdőt. Embercsempészek és kiképzett tálib terrorista bandák egyaránt tanyáztak itt; felosztották egymás között a déli határ menti sávot. Az erdőkben irdatlan mennyiségű fegyver, gránátok, taposóaknák kerültek elő - melyeket mind ezek a terroristák és embercsempészek rejtettek el. Egy éve ropogtak a fegyverek, olykor már a lakott területeken is, most megint egyre feszültebb a helyzet. Az Akta stábja helyi segítőkkel járta körül az érintett területet, megmutatunk több olyan videófelvételt is, amelyek frissek, s amelyeket a migráns bűnözők töltöttek fel a világhálóra, egymásnak üzengetve. Azt mondják hetek kérdése, és megint háborús övezet lesz a határ szerb oldala.