Felsőoktatás: Nincs tovább lyuk a nadrágszíjon
Egyes intézmények már hónapok óta kincstári előlegből vegetálnak, saját jövőbeli pénzüket élik fel. „A Miskolci Egyetem értékeit, sokszínűségét és jövőjét féltő oktatók, hallgatók virrasztanak június 17-én, hétfőn este 8 órától az egyetemvárosban” – szól a felhívás az egyetemet sújtó elvonások, tervezett karbezárás miatt. - írja a NOL felsőoktatási helyzetjelentésében.
„A legújabb hírek (…) egy olyan kormányzati koncepcióról szólnak, amelyben a Miskolci Egyetem (ME) a jövőben mint műszaki szakegyetem szerepel, és egy ilyen elképzelés megvalósulása valamennyi nem műszaki kar leépítését jelentheti. Az egykori Nehézipari Műszaki Egyetem több évtizedes kemény, kitartó és áldozatos munka révén vált szerteágazó, klasszikus univerzitássá, amely képzések színes palettáját kínálhatja a továbbtanulni vágyó fiataloknak.
A Miskolci Egyetem egyszersmind a nehéz sorsú északkelet-magyarországi régió fontos tudáscentruma is, és nem kétséges, hogy az egyetem drasztikus leépítése mind a városra, mind pedig a régióra súlyos csapást jelentene” – olvasható a tiltakozásra hívó kommünikében. Néhány nappal korábban a 444.hu arról számolt be, hogy az egyik legjobb nevű magyarországi intézmény, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) leállította egyik épületében a liftet, mert az elvonások olyan mértékben sújtják a költségvetését, hogy a felvonó karbantartására már nem tud költeni.
A Magyar Nemzet múlt hét csütörtökön pedig arról írt, nemcsak a liftek, hanem a hallgatói ösztöndíjak körül is gondban van a BCE: hónapok óta nem tudja fizetni a tanulmányi és szociális ösztöndíjakat. A cikk arra is kitér, hogy ez nem egyedi probléma, ugyanis az ELTE és a ME sem fizet a hallgatóknak egy ideje, a felsőoktatást sújtó elvonások miatt.
Úgy tudja a NOL, komoly finanszírozási gondok vannak a Szegedi Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Nyugat-magyarországi Egyetemen is. Fennáll a veszélye annak, hogy nyár közepére a felsőoktatásban történő kormányzati megszorítások egyes intézményeket az összeomlás szélére sodornak.
Egyelőre az a pénz is az ígéretek szintjén létezik csupán, amely a PPP-s beruházások kiváltásáról, uniós önrész átvállalásáról szól. Eddig még ezen a címen sem csorgott a felsőoktatásba pénz. Az adósságot rendező 11 milliárdos alapból viszont valóban történt kifizetés: kétmilliárd forint szétosztásáról döntött a kormány tavasszal. Meglepő módon ezt az összeget a hallgatók által kevésbé preferált intézmény kapták (Például a Szolnoki Főiskola, a Nyíregyházi Főiskola). A struktúraváltási alap további kilencmilliárdjáról is mindössze egy Excel-tábla tanúskodik, amelyet egyelőre nem hitelesítettek. A kirajzolódó képből az látszik,hogy a 2012-es téli zárolások elvitték az intézmények tartalékait, így azok eleve megroggyanva indultak neki a 30 milliárdos elvonással sújtott idei évnek.
Ebben a helyzetben romlik az intézmények saját bevételnövelési képessége is. Egyes intézmények már hónapok óta kincstári előlegből vegetálnak. Vagyis lehívják az erre az évre irányzott támogatásukat. Úgy tudjuk, van olyan intézmény, amely már öt előleget, míg mások kettő-három előleget lehívtak már. Ez azt jelenti: saját jövőbeni pénzüket élik fel. Az ágazatot egyszerre sújtja az elvonás, és az, hogy a közben beígért pénzek nem érkeznek meg. Tovább nehezíti a helyzetet az, hogy az a pénz sem jön az államtól, ami járna az intézményeknek. A hallgatói létszám alapján például a Corvinusnak 486 millió, a DE-nek 481 millió, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek 637, az SZE-nek 368, az Óbudai Egyetemnek 459millió, az ME-nek pedig 105millió járna vissza. A legnagyobb kérdés az, hogy ilyen körülmények között mi fog történni a szeptemberben induló tanévben.
A teljes cikk a nol.hu-n olvasható.
