Magyarország nem a bűnelkövetők paradicsoma

Az eddigiekhez képest is súlyosabb szankciókkal fenyeget a július 1-jétől hatályos új büntető törvénykönyv. A kormányfő korábban leszögezte: „Magyarország nem a bűnelkövetők paradicsoma”, és a kódex valóban ennek szellemében született.

„A hatályos Btk. jól szolgált, de mára azt is el kell ismerni, hogy kiszolgált, és ideje érdemei elismerése mellett fokozatosan könyvtárba helyezni” – jelentette ki az új büntetőjogi kódex általános vitája során még tavaly nyáron Répássy Róbert, a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára. A jogszabályt 1979 óta több mint száz alkalommal módosították – a törvény 1600-at meghaladó rendelkezése változott –, ugyanakkor azt tíznél több alkotmánybírósági határozat érintette.

Répássy idézte a nemzeti együttműködés programját, amely szerint „erős Magyarország csak akkor születhet, ha az ország házában olyan törvények születnek, amelyek garanciát jelentenek a törvénytisztelők biztonsága számára”. A kormány kiemelt feladata tehát – fogalmazott –, hogy „helyreállítsa Magyarországon a rendet, és javítsa az állampolgárok biztonságérzetét”. Ehhez pedig szerinte fokozott szigorra van szükség.

Két ellenzéki párt, illetve számos büntetőjogász is vitatja, hogy valóban ez lenne a helyes út, ráadásul a közbiztonság romlását a statisztika sem támasztja alá. A szigor ellen ugyanakkor sokan azzal érvelnek, hogy Magyarországon a nyugat-európai államokhoz képest már ma is sokkal többen vannak börtönben, és a súlyosabb szankciókkal a világ egyetlen államában sem sikerült érdemben befolyásolni a bűnelkövetők számát.

Az új Btk. maradéktalanul eleget tesz a kormánypártok által megfogalmazott szempontoknak, hiszen Magyarország – amint a kormányfő korábban kijelentette – „nem a bűnelkövetők paradicsoma”. Az új kódex szerint nő az elévülés idő, és súlyosabb büntetés fenyegeti a notórius bűnözőket, akiknek a feltételes szabadon bocsátását is korlátozza a törvény. A halmazati vagy összbüntetés maximuma húszról 25 évre nő, és életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a korábbi húsz helyett 25 esztendő után jöhet szóba legkorábban a feltételes szabadulás.

Marad a három dobás intézménye is, amelynek lényege, hogy a többszörös erőszakos visszaesőket – akik ellen harmadjára folyik eljárás például rablás vagy súlyos testi sértés miatt – bizonyos esetekben a bíróságnak kötelezően életfogytig tartó szabadságvesztéssel kell sújtania.

Szigorúbb büntetésre számíthatnak majd a korrupciós és gazdasági bűncselekmények elkövetői, és új tényállásként jelenik meg a gazdasági csalás. Ezt az követi el, aki színlelt gazdasági tevékenységgel próbál haszonhoz jutni. Büntetik majd emellett a földügyekben kötött zsebszerződéseket, s nemcsak a feleket, hanem a közreműködő ügyvédeket is. De bűncselekményt követ majd el az is, akik eladás előtt visszatekeri a gépkocsi kilométeróráját.

Arról, hogy milyen bűncselekmények elkövetését bünteti az új büntető törvénykönyv júliustól súlyosabban a nol.hu-n olvashat bővebben.

Fotó: csepel.info