A magánélet sérthetetlenségének jogát súlyosan korlátozza a Nemzetbiztonsági törvény
Az Alkotmánybíróság (Ab) átmenetileg felfüggesztette a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályait módosító törvény egyes rendelkezéseinek hatálybalépését, mert azok súlyosan korlátozzák a magánélet sérthetetlenségét és valószínűsíthetően alaptörvény-ellenesek - közölte a testület az MTI-vel.
Az ügyben Szabó Máté ombudsman fordult az Ab-hez június 24-én. Kifogásolta többek között, hogy nem csupán a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttét megelőzően, hanem fennállása alatt is folyamatosan lehet nemzetbiztonsági ellenőrzés, amelynek során az érintettel szemben évente kétszer harminc napig titkos információgyűjtést is lehet folytatni.
Az Ab megkezdte a törvény vizsgálatát, de a vitatott rendelkezések augusztus 1-jei hatálybalépéséig érdemi elbírálás már nem lehetséges.
A testület ugyanakkor megállapította, hogy a vizsgált rendelkezések a magánélet sérthetetlenségének jogát súlyosan korlátozzák. A korlátozás módja, folyamatos jellege alapján pedig valószínűsíthető, hogy az új törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenesek. Alkalmazásuk az érintetteknek súlyos és helyrehozhatatlan hátrányt okozhatna. Mindezek miatt az Ab hétfőn teljes ülésen felfüggesztette a rendelkezések hatálybalépését. A határozatot kedden tették közzé a testület honlapján.
Tavaly nyáron a családvédelmi törvénynél alkalmazta először az Ab a vizsgált rendelkezés hatálybalépésének felfüggesztésére vonatkozó új jogkörét, majd abban az ügyben az év végén meghozta érdemi döntését, amellyel megsemmisítette a családvédelmi törvény egyes rendelkezéseit.
A nemzetbiztonsági törvény ügyében az ombudsman hivatalból vizsgálódott. Kifejtette többek között, hogy konkrét ok és cél nélküli ellenőrző tevékenység szélsőségesen egyenlőtlen információs viszonyt alakít ki az állam és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont ember között.
Szabó Máté azt is kifogásolta, hogy a nemzetbiztonságot felügyelő miniszternek minden szervnél vétójoga lesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyok meghatározásában, így - az ombudsman álláspontja szerint - befolyásolhatja a független intézmények szervezetét, személyzeti politikáját és végső soron működését.
Az ombudsman szóvá tette, hogy nincs külső kontrollja a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek. A törvény nem teszi lehetővé, hogy bíró ellenőrizze a nemzetbiztonsági ellenőrzés pártatlanságát, tisztaságát, mindez pedig sérti a jogállamiság elvét.
Az Országgyűlés május 21-én fogadta el a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szóló törvényt. A fideszes Kocsis Máté és Csampa Zsolt törvényjavaslatát kormánypárti és jobbikos szavazatokkal fogadta el a parlament.
A jogszabály szerint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esnek a miniszterek, az államtitkárok, a közigazgatási és a helyettes államtitkárok, a kormány-, a miniszterelnöki és a miniszteri biztosok, az önálló államigazgatási szervek, a központi és a kormányhivatalok vezetői, az Országgyűlés főigazgatója, az Országgyűlés Hivatala és a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, a nagykövetek, az önálló külképviseletet irányító konzulok, a vezérkari főnök, a tábornokok, a rendőrfőkapitányok és -kapitányok, az állami cégek vezetői, a nemzetbiztonsági szolgálatok tagjai, a rendőrség terrorelhárítói és belső bűnmegelőzői, valamint -felderítői, a parlament nemzetbiztonsági és honvédelmi bizottságának tagjai, szakértői, illetve a bizalmas, titkos vagy szigorúan titkos minősítésű adatot kezelők, a Független Rendészeti Panasztestület tagjai és az országgyűlési őrök.
mti
