Pesti Srácok

Ha fesztiválok, akkor drog?

Ha fesztiválok, akkor drog?

Most akkor lehet szerezni drogot a Balaton Soundon? Lehet, de melósabb beszerezni, mint egy átlagos vidéki diszkóban -írta az Index Balaton Soundon készült riportjában.

„Én nem drogozom, de persze, hogy van itt drog. Nézd meg azt a srácot, szerinted miért táncol délben egyedül már egy fél órája?” – mutat a legszerencsétlenebb időszakba beosztott dj irányába interjúalanyom, ahol egy túlmozgásos fesztiválozó lengeti a karjait a néptelen táncparketten.

Vajon a Sound valóban a drogok fesztiválja, ahol az elektronikus zene fanatikusai négy napig fürdőznek a szintetikus mennyországban, ahogy a közönség elhelyezi a Soundot a fesztiváltérképen? Arra is kíváncsi volt az újságíró, hogy érezhető-e a drogfelhozatalon, hogy júliusban életbe lépett Európa egyik legszigorúbb drogtörvénye, amely szembegyalogolva a világtrenddel, kriminalizálja a legegyszerűbb útszéli füves rasztát is.

PestiSracok facebook image

Az érzékeny témával reggelijük idején támadta meg az INdex riportere a fesztiválozókat, kihasználva, hogy a déli melegben, ételtől elnehezült ember hajlamosabb az őszinteségre. A fókuszban a külföldiek voltak, hiszen ők azok, akik kénytelenek a helyi források segítségével megoldani tudatuk módosítását.

„Könnyű drogot venni a Soundon?” – kérdezte egy négyfős svájci társaságot, akik liberális drogpolitikájú országból érkezve nyíltan válaszoltak. „A napszaktól függ. Este odajönnek hozzád az emberek, hogy akarsz-e venni. Nappal nehéz.” A társaság egyébként nem tapasztalt változást az előző évi felhozatalhoz képest, akkor is rá kellett szánni az időt, ha vásárolni akartak, idén is ez a helyzet. Viszont ha megtalálták a forrást, akkor füvet és szintetikus drogokat is be tudtak szerezni.

A beszerzés időigényességét említette egy fiatal francia srác is. „Ha megkérdezel húsz embert, hogy vásárolnál, akkor egy idő után megkapod. A kempingben mindenhol érezni a fűszagot, de lehet látni bogyót is az embereknél.” Hogy ők hol vásárolnak? „Idén inkább hoztunk magunkkal” – nevettek, jelezve, hogy a Balaton parton a helyzet távol áll a pszichedelikus mennyországtól.

Érthető, hogy a legelégedetlenebbek a hollandok voltak. „A Szigeten sokkal könnyebb mindent beszerezni. Itt drága is a cucc, meg nem túl jó minőségű. A fű pocsék. És sokkal több idő és pénz megy el rá. De végül is nyaralunk, rászánjuk.” – voltak olyan megengedők a liberális drogpolitikájú országból érkezők, mint a Kubába látogató nyugatiak a trópusi diktatúrával.

A külföldiek főleg a kempingben kérdezősködve próbálnak vásárolni, de úgy tűnt, hogy a legtöbben végül akkor jutottak hozzá kedvenc tudatmódosítójukhoz, amikor a díler váratlanul a fülükbe suttogott. Egy osztrák pár mesélte, hogy egyiküket előző este az Arénában kérdezték meg ketten is, a másikat pedig a sétányon szólította le egy díler. Ők elmondásuk szerint ugyan nem élnek tiltott szerekkel, viszont egy barátjuk pont az ilyen jellegű önfeledt kikapcsolódás miatt érkezett, és meg is találta a számítását.

Mielőtt valaki 24 órás önkívületben hullámzó embermasszának látná a Balaton Soundot, az Index riportjában leszögezte: bár a fesztivált elektronikus zenei fesztiválként hirdetik, az elektronikus zene pedig történelmileg szorosabb kapcsolatot ápol a tudatmódosítókkal, a hangulat empirikusan közelítve inkább olyan, mint bármely más fesztiválon: A Wu Tang Clan alatt rengetegen szívtak füvet, hajnalban pedig mindig látni különösen energikus tömegeket. De a többség csak simán spiccesnek vagy részegnek látszott, pont úgy, mint a Szigeten vagy a Volton. Egy francia srác elmondása szerint a Sound drogszempontból inkább visszafogott: „Portugáliából érkezem, Lisszabonban percenként jönnek oda az emberhez, hogy nem akar-e valamit. Itt ennek nyomát sem láttam.”

A visszafogottságra végül nem találtunk magyarázatot. A legtöbb fesztiválozó nem is tudott arról, hogy szigorították a drogtörvényt, a kapuban egyáltalán nem volt motozás, a táskámba egyszer néztek bele, akkor is inkább azért, hogy nincs-e nálam kés, vagy nuncsaku. Egy biztonsági őrt kérdeztem meg, hogy milyen utasítást kaptak arra az esetre, ha drogozást észlelnének. „Engem nem érdekel, ha valaki csinálja, amíg nem balhézik. Nekem itt erre a részre kell vigyáznom (körbemutat), hogy ne vigyék el a matracokat, a pálmákat. Abból egyet ma reggelre elloptak, de érted, minek kell egy ilyen cserepes pálma? Berakja a sátra elé? De ha valaki nyomja a cuccot, és békén hagyja a többieket, akkor csinálja. Csak ne balhézzon” írta összefoglalójában az Index.

Forrás: Index

Fotó: Index

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.