Pesti Srácok

Ha fesztiválok, akkor drog?

Ha fesztiválok, akkor drog?

Most akkor lehet szerezni drogot a Balaton Soundon? Lehet, de melósabb beszerezni, mint egy átlagos vidéki diszkóban -írta az Index Balaton Soundon készült riportjában.

„Én nem drogozom, de persze, hogy van itt drog. Nézd meg azt a srácot, szerinted miért táncol délben egyedül már egy fél órája?” – mutat a legszerencsétlenebb időszakba beosztott dj irányába interjúalanyom, ahol egy túlmozgásos fesztiválozó lengeti a karjait a néptelen táncparketten.

Vajon a Sound valóban a drogok fesztiválja, ahol az elektronikus zene fanatikusai négy napig fürdőznek a szintetikus mennyországban, ahogy a közönség elhelyezi a Soundot a fesztiváltérképen? Arra is kíváncsi volt az újságíró, hogy érezhető-e a drogfelhozatalon, hogy júliusban életbe lépett Európa egyik legszigorúbb drogtörvénye, amely szembegyalogolva a világtrenddel, kriminalizálja a legegyszerűbb útszéli füves rasztát is.

PestiSracok facebook image

Az érzékeny témával reggelijük idején támadta meg az INdex riportere a fesztiválozókat, kihasználva, hogy a déli melegben, ételtől elnehezült ember hajlamosabb az őszinteségre. A fókuszban a külföldiek voltak, hiszen ők azok, akik kénytelenek a helyi források segítségével megoldani tudatuk módosítását.

„Könnyű drogot venni a Soundon?” – kérdezte egy négyfős svájci társaságot, akik liberális drogpolitikájú országból érkezve nyíltan válaszoltak. „A napszaktól függ. Este odajönnek hozzád az emberek, hogy akarsz-e venni. Nappal nehéz.” A társaság egyébként nem tapasztalt változást az előző évi felhozatalhoz képest, akkor is rá kellett szánni az időt, ha vásárolni akartak, idén is ez a helyzet. Viszont ha megtalálták a forrást, akkor füvet és szintetikus drogokat is be tudtak szerezni.

A beszerzés időigényességét említette egy fiatal francia srác is. „Ha megkérdezel húsz embert, hogy vásárolnál, akkor egy idő után megkapod. A kempingben mindenhol érezni a fűszagot, de lehet látni bogyót is az embereknél.” Hogy ők hol vásárolnak? „Idén inkább hoztunk magunkkal” – nevettek, jelezve, hogy a Balaton parton a helyzet távol áll a pszichedelikus mennyországtól.

Érthető, hogy a legelégedetlenebbek a hollandok voltak. „A Szigeten sokkal könnyebb mindent beszerezni. Itt drága is a cucc, meg nem túl jó minőségű. A fű pocsék. És sokkal több idő és pénz megy el rá. De végül is nyaralunk, rászánjuk.” – voltak olyan megengedők a liberális drogpolitikájú országból érkezők, mint a Kubába látogató nyugatiak a trópusi diktatúrával.

A külföldiek főleg a kempingben kérdezősködve próbálnak vásárolni, de úgy tűnt, hogy a legtöbben végül akkor jutottak hozzá kedvenc tudatmódosítójukhoz, amikor a díler váratlanul a fülükbe suttogott. Egy osztrák pár mesélte, hogy egyiküket előző este az Arénában kérdezték meg ketten is, a másikat pedig a sétányon szólította le egy díler. Ők elmondásuk szerint ugyan nem élnek tiltott szerekkel, viszont egy barátjuk pont az ilyen jellegű önfeledt kikapcsolódás miatt érkezett, és meg is találta a számítását.

Mielőtt valaki 24 órás önkívületben hullámzó embermasszának látná a Balaton Soundot, az Index riportjában leszögezte: bár a fesztivált elektronikus zenei fesztiválként hirdetik, az elektronikus zene pedig történelmileg szorosabb kapcsolatot ápol a tudatmódosítókkal, a hangulat empirikusan közelítve inkább olyan, mint bármely más fesztiválon: A Wu Tang Clan alatt rengetegen szívtak füvet, hajnalban pedig mindig látni különösen energikus tömegeket. De a többség csak simán spiccesnek vagy részegnek látszott, pont úgy, mint a Szigeten vagy a Volton. Egy francia srác elmondása szerint a Sound drogszempontból inkább visszafogott: „Portugáliából érkezem, Lisszabonban percenként jönnek oda az emberhez, hogy nem akar-e valamit. Itt ennek nyomát sem láttam.”

A visszafogottságra végül nem találtunk magyarázatot. A legtöbb fesztiválozó nem is tudott arról, hogy szigorították a drogtörvényt, a kapuban egyáltalán nem volt motozás, a táskámba egyszer néztek bele, akkor is inkább azért, hogy nincs-e nálam kés, vagy nuncsaku. Egy biztonsági őrt kérdeztem meg, hogy milyen utasítást kaptak arra az esetre, ha drogozást észlelnének. „Engem nem érdekel, ha valaki csinálja, amíg nem balhézik. Nekem itt erre a részre kell vigyáznom (körbemutat), hogy ne vigyék el a matracokat, a pálmákat. Abból egyet ma reggelre elloptak, de érted, minek kell egy ilyen cserepes pálma? Berakja a sátra elé? De ha valaki nyomja a cuccot, és békén hagyja a többieket, akkor csinálja. Csak ne balhézzon” írta összefoglalójában az Index.

Forrás: Index

Fotó: Index

Ajánljuk még

Eldorádóból Mexikóba – Ma negyven éve, hogy utoljára vb-re jutott a magyar válogatott

Exkluzív 2025 április 17.
Napra pontosan negyven éve annak, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a mexikói világbajnokságra. Akkor még csak nem is sejthettük, hogy a következő négy évtized vb-mentes lesz számunkra. Ma, ennek ismeretében még inkább felértékelődik a negyven évvel ezelőtti fantasztikus vb-selejtezős menetelés, amelyre a koronát a Hanappi-stadionban tette fel Mezey György legénysége. A máig emlékezetes bécsi diadalt idézzük most fel az évforduló alkalmából.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

Visszatértek a migránsok és embercsempészek, újra háborús övezet lehet a déli határ

Exkluzív 2024 szeptember 22.
Négy-öt hónapig volt nyugalom a déli határon, miután a szerb kormány egy éve kivezényelte a különleges erőket, köztük a katonaságot, hogy kitakarítsák a Palics és Szabadka környéki erdőt. Embercsempészek és kiképzett tálib terrorista bandák egyaránt tanyáztak itt; felosztották egymás között a déli határ menti sávot. Az erdőkben irdatlan mennyiségű fegyver, gránátok, taposóaknák kerültek elő - melyeket mind ezek a terroristák és embercsempészek rejtettek el. Egy éve ropogtak a fegyverek, olykor már a lakott területeken is, most megint egyre feszültebb a helyzet. Az Akta stábja helyi segítőkkel járta körül az érintett területet, megmutatunk több olyan videófelvételt is, amelyek frissek, s amelyeket a migráns bűnözők töltöttek fel a világhálóra, egymásnak üzengetve. Azt mondják hetek kérdése, és megint háborús övezet lesz a határ szerb oldala.