Pesti Srácok

Rohác hallgat a Fenyő-gyilkosságról

Rohác hallgat a Fenyő-gyilkosságról

Tagadta bűnösségét a Fenyő János médiavállalkozó másfél évtizeddel ezelőtti megölésével vádolt két szlovák állampolgár a Fővárosi Törvényszéken kedden megkezdődött büntetőperben. A vád szerint Jozef Rohác ismeretlen személy megbízásából két társával, Ladislav Trnkával másodrendű vádlottal és Jozef Hamalával készítette elő és követte el a cselekményt.

A vádirat úgy fogalmaz, a vádlottak ismeretlen személytől géppisztolyt, lőszereket és hangtompítót szereztek. Feltérképezték a sértett mozgását és 1998. február 11-én autóval megjelentek a II. kerület Törökvészi úti Vico-székház közelében. Onnan követték a kocsival elinduló sértettet, majd 18 óra körül a II. kerületi Margit utcában egy piros lámpánál a feltorlódott kocsisorban Jozef Rohác géppisztolyával kiszállt a járműből, a sértett autójához ment, és a jobb első ajtó ablaknyílásán keresztül két sorozatlövéssel megölte a vállalkozót. Az eljárás adatai szerint a tettes másfél méterről legalább tizenkilenc lövést adott le, öt találta el a sértettet, többnyire a fején, nyakán. A cselekmény elkövetésekor az áldozat telefonált és fegyver volt nála.

A merénylet után az elsőrendű vádlott megszabadult géppisztolyától, sapkájától, kabátjától, kesztyűjétől, beszállt társai közelben lévő autójába, és elmenekültek. A bíró a tárgyaláson a vád fő bizonyítékának nevezte a helyszín közelében talált ruhadarabokat. Feltehetően az elkövetőhöz köthető mikroszkopikus anyagmaradványok vannak rajtuk. A

PestiSracok facebook image

Az ügyészség előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja Jozef Rohácot tettesként, Ladislav Trnkát pedig bűnsegédként. A harmadik feltételezett elkövető ismeretlen helyen tartózkodik, egyes hírek szerint meghalt, de Jozef Rohác nyomozati vallomása szerint telefonon beszélt vele a közelmúltban.

Jozef Rohác kedden nem tett vallomást, a tárgyaláson ismertetett korábbi nyomozati vallomása szerint Szlovákiában a tévéből értesült Fenyő János megöléséről. Álláspontja szerint a DNS-szakértő hamis szakvéleményt adott, hazugságvizsgálaton pedig nem kívánt részt venni. Az elmeszakértő tárgyaláson ismertetett vallomása szerint az elsőrendű vádlott pszichopátiás életvezetésű, gátlástalanságra hajlamos, rejtőzködő, ugyanakkor jó intellektuális képességekkel és szervezőkészséggel rendelkező, energikus személyiség.

A másodrendű vádlott tárgyaláson tett rövid, előre megírt vallomása szerint Jozef Roháchoz hasonlóan a vádbeli cselekmény idején nem is volt az országban, már napok óta a szülőföldjén ivott, majd 1998. február 16-án a szlovák rendőrök elfogták és hét hónapra előzetes letartóztatásba került egy zsarolás, testi sértés, személyi szabadság megsértése és garázdaság miatt indult nyomozás miatt. Ennek bizonyítására a másodrendű vádlott tanúkat is ajánlott, köztük egy ottani kocsmárost és egy ivócimboráját, akivel együtt ült. Ladislav Trnka védekezésében kitért arra is, hogy túl szegény ahhoz, hogy bérgyilkos legyen, még cirkuszi porondmesterként is dolgozott. Arra a vádirati állításra, hogy ő vezette a gyilkosság idején az elkövetők járművét, a szlovák férfi úgy reagált: nincs is jogosítványa. A másodrendű vádlott sem vállalta a hazugságvizsgálatot, mert mint mondta: lámpalázas.

Kedden tucatnyi állig felfegyverzett, maszkos, acélsisakos kommandós vigyázott a tárgyalás rendjére, Jozef Rohác golyóálló mellényt viselt. A büntetőper szeptemberben tanúk meghallgatásával folytatódik.

A másfél évtizede történt gyilkosság ügyében a nyomozás során több ember is a hatóságok látókörébe került, de a cselekményhez köthető ruhákban talált DNS nem egyezett az akkor feltételezett elkövetőkével. Jozef Rohácot - aki egy másik eljárásban a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás gyanúsítottja is - egy harmadik, évekkel ezelőtt kezdődött eljárásban tavasszal jogerősen felmentette a Fővárosi Ítélőtábla az alvilágban ismert Seres Zoltán elleni 1997-es sikertelen merényletkísérlet ügyében. Serest és testőrét 1999-ben Tahitótfaluban ölte meg egy géppisztolyos támadó, az ügy nincs lezárva.

Jozef Rohác az 1980-as években Csehszlovákia egyik leghírhedtebb bűnözőjének számított. 1985-ben egy társával elrabolta a kormány egyik államtitkárát, és a kormányzati limuzinnal próbáltak meg áttörni az osztrák határon, tettéért 15 év fegyházat kapott, megszökött, majd újra elfogták. 1990-ben amnesztiát kapott, ezután nagy valószínűség szerint több alvilági személyt megölt, de kapcsolatban állt a szlovák titkosszolgálattal is. A szlovák hatóságok egy időben azzal is vádolták, hogy megölte az egykori szlovák államfő, Michal Kovác fiának elhurcolásában koronatanúként számításba vehető Robert Remiást.

A Fenyő-gyilkosság - a PestiSrácok.hu által közreadott - vádirata tartalmazza, hogy Jozef Rohác már évtizedekkel ezelőtt a szülőföldjén bűnözői csoportot szervezett és vezetett, Léva városában saját bevallása szerint is védelmi pénzeket szedett, majd az 1990-es évek elején az olajügyekkel összefüggésben az Energol Rt.-hez köthető biztonsági feladatokat látott el.

Az 1998-as Aranykéz utcai merénylet célpontja és egyik áldozata Boros József Károly, akit a rendőrség akkoriban koronatanúként tartott számon az olajmaffiával kapcsolatban. Az Aranykéz utcai robbantás ügyében a hatóságok jelenleg azt feltételezik, hogy az a Portik Tamás - az olajügyekből ismert Energol Rt. egykori vezetője - lehetett Jozef Rohác megbízója, aki ellen májusban kezdődött büntetőper a Fővárosi Törvényszéken Prisztás József 1996-ban történt megölésére felbujtás vádjával.

Szöveg és fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)