Se munka, se közmunka

Dolgozni akarnak a halmajugrai romák, és elutasítják a diszkriminációt, nekik nem segély kell, hanem munka - írta mai számában a Népszabadság.

Halmajugrai cigányok arra kérték a detki keksz- és tésztagyár ügyvezetőjét: alkalmazzon helyi cigányokat a cégnél, mert dolgozni akarnak, és nem segélyen élni. Követelésüket petícióban fogalmazták meg, amelyet a kekszgyár épülete előtti tiltakozó demonstráción akartak átadni Pavlova Olgának, ám ez végül nem sikerült, mert az igazgató épp szabadságát tölti.

A kekszgyár a Népszabadság megkeresésére jövő hétre ígért választ. Halmajugrán mintegy ezernégyszázan laknak, hetven százalékuk cigány. A felnőttek közül szinte mindenkinek megvan a nyolc általánosa, de szép számmal akad szakmával és érettségivel rendelkező is. A romák körében ennek ellenére 75-80 százalékos a munkanélküliség, legfeljebb közmunkásként alkalmaznak olykor közülük néhányat. Egyre kevesebbet – mondják a helyiek, akik szerint míg korábban hat-nyolc asszony és férfi nyírta a füvet, tisztította az árkokat, addig mára ketten maradtak. Ők napi hatórai munkáért átlagosan 36 ezer forintot kapnak egy hónapban.

A többieknek be kellene érniük a 22 800 forintos segéllyel, amiből nemhogy rezsire, még ételre sem futja. – Nekünk nem segély kell, hanem munka – mondta Schmitt Magdolna, a Roma Nővédelmi Közhasznú Szervezet helyi elnöke, s hozzátette: azért szervezték meg a halmajugrai tüntetéssorozatot, mert el akarják mondani a világnak, hogy igenis munkából akarnak megélni. „Január óta adjuk be az Önök cégénél is a fényképes önéletrajzot, mert dolgozni szeretnénk. A portáson túl még nem jutottunk. Nekünk soha nincsen munka. Gyakran arra hivatkoznak, hogy a maguk gépeinek kezeléséhez vizsga kell. De azt a vizsgát csak azok tudják letenni, akik a gyárban kaptak betanítást és maguknál tehettek vizsgát. Ha a kapun belülre sem engednek bennünket, hogyan bizonyítsunk? Örülünk neki, hogy a Kekszgyár szépen megújult, és modern gépeket tudott venni, hogy fejlődés van.

De mi hasznunk nekünk abból, ha a cigányok munkanélkülisége ezzel sem csökkent? Egyetlenegy asszonyt vettek fel közülünk, mutatóba, dísznek. Pedig lennénk itt legalább százan” – hangoztatták az igazgatónak írt petícióban. Az egyetlen, munkába felvett cigány asszony egyébként nem vállalt sorsközösséget a demonstrálókkal, a műszak végeztével sietve elhaladt a tüntetők előtt, mintha nem is közéjük tartozna – mesélték a helybéliek. A halmajugrai cigányok közül sokan azt mondták: úgy tudják, uniós forrásokból legalább hatvanmilliárd forintot kapott eddig a kormány roma felzárkóztató programokra, munkahelyteremtésre. Csakhogy az ígéreteken meg a lózungokon kívül ők más egyebet nem láttak, így nagyon kíváncsiak arra, hova lett ez a rengeteg pénz.

Mások arra panaszkodtak, hogy a gyerekek nyári étkeztetésén is spórol az önkormányzat: nem a helyi asszonyoknak ad lehetőséget, hogy közmunkásként zöldséget pucoljanak, előkészítsék az ételt, s megfőzzék azt a község amúgy modern napközis konyháján, hanem inkább a szomszédos Karácsondról hozatják az adagokat. – Egy kanál franciasalátát meg egy negyed csirkecombot kaptak legutóbb is a gyerekek, két és fél deci levessel.

Kilencszáz forint jut naponta egy gyerekre a minisztériumi támogatásból, ebből fejedelmi módon jól lehetne lakatni őket. De úgy vannak vele sokan, hogy a cigányoknak jól lesz ez is, örüljenek, hogy egyáltalán enni kapnak – panaszkodtak. Az igazi megoldás az lenne – mondták –, ha nem kellene az ingyenes étkeztetést igénybe venniük. Szívesen főznének, ellátnák a gyerekeiket, csakhogy amíg nincs munkájuk, addig nincs pénzük sem. De munkát nem kapnak, még akkor sem, ha a falujukban hirdetnek épp harmincöt új álláshelyet: ez ördögi kör.

Somodi Tiborné, Halmajugra polgármestere szerint bonyolultabb a helyzet annál, mint amit a demonstrálók lefestenek. Az önkormányzat igyekszik lobbizni azért, hogy helyiek kapjanak munkát, de nem parancsolhat rá egyetlen munkáltatóra sem, hogy kiket alkalmazzon. A modern és gépesített kekszgyárba tudomása szerint jellemzően technikusokat keresnek, így szakképzettség nélkül esély sincs az elhelyezkedésre. Az a cigány asszony, akit felvettek, korábban évekig dolgozott környékbeli multinacionális cégeknél, s megfelelt az elvárásoknak. A falu igyekszik olyan képzéseket szervezni, amivel a romáknak is nagyobb esélyt adhat az elhelyezkedésre. A napokban hatan végeztek a nehézgép-kezelői tanfolyamon, s nyolcan iratkoztak be a következőre. Tizenhatan fejezték be a nyolc általánost egy felnőttképző tanfolyamon.

A teljes cikket a Népszabadság mai számában, vagy a nol.hu-n olvashatják.

Fotó: munkahelyiterror.blog.hu