Belső harcok zilálják szét a jogvédő szervezeteket
Erős politikai ellenszélben kellene kilábalniuk a hullámvölgyből a jogvédőknek. Egyelőre nehezen megy. A közelmúltban két ismert emberi jogi szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Amnesty International (AI) is súlyos válságon esett át - írta a NOL.
Vélhetően "emberi tényezők" miatt mérgesedett el a helyzet a két jogvédő szervezeten belül annyira, hogy a TASZ-nál három alapítótag már nem vesz részt a szervezet munkájában, az AI-nál pedig hét munkatársból négy távozott.
Dénes Balázs, a TASZ addigi elnöke tavaly év végén köszönt le tisztségéről, hogy egy európai szabadságjogi projekt vezetőjeként folytassa. Utódjául Tóth Gábor Attila alkotmányjogász, egyetemi docenst választották, aki mellé – ügyvezető igazgatóként –Darányi András jogász, a Milla aktivistája, a Páva utcai holokauszt-emlékközpont alapító igazgatója érkezett erősítésként. Alig több mint fél év jutott nekik: miután a belső feszültségek robbanással fenyegettek, a TASZ közgyűlése a múlt hónapban mindkettőjüket leváltotta. Az új elnök Kapronczay Stefánia, a betegjogi program korábbi vezetője lett. Három alapító – a már említett Tóth Gábor Attila, valamint Fridli Judit és Pelle Andrea – a jövőben nem vesz részt a szervezet munkájában. (Igaz: a TASZ-tól kapott tájékoztatás szerint mindhárman megtartják egyesületi tagságukat.) Távozott Fazekas Tamás ügyvéd és Kerényi György kommunikációs vezető is. Az egyik – a NOL-nak név nélkül nyilatkozó – érintett szerint a TASZ a kisebbik rosszat választotta. Ha a vezetők maradtak volna, akkor borítékolható, hogy a munkatársak többsége elhagyja a TASZ-t.
Nem sokkal előtte pontosan ez játszódott le az AI magyarországi szervezeténél - mutatott rá a NOL. Jeney Orsolya megőrizte az igazgatói posztot, de a hét munkatársból négy kilépett. Közöttük volt Átol Dorottya kampánykoordinátor is. A szakítással végződő konfliktust Jeney Orsolya belső szervezeti ügynek tekinti, amiről nem akar beszélni.
Tekintélyes szervezetekről van szó: a TASZ jövőre ünnepli magalakulásának huszadik évfordulóját, az AI-t sehol a világon nem kell bemutatni. A történtekre nem sikerült pontos magyarázatot találnunk. Amennyire az általunk megkérdezettek elmondásából és a sajtóközleményekből ki tudtuk venni, csak részben koncepcionális viták, sokkal inkább „emberi tényezők” miatt mérgesedett el a helyzet.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy mindaz, ami a két szervezetnél bekövetkezett, tüneti megnyilvánulása a magyarországi civil jogvédelem – remélhetőleg csak átmeneti –krízisének - írta a NOL.
A kilencvenes évek első felétől kezdve a jogvédő szervezetek a közgondolkodásra, a pártokra, a törvénykezésre és a bíróságokra (az ítélkezési gyakorlatra) is jelentős hatással voltak. Később azonban tétlenül szemlélték, hogy – különösen 2006-tól – a szélsőjobboldal is jogvédőnek álcázott csoportokat kezd létrehozni, egyúttal megpróbálja kisajátítani, eredeti jelentéséből kiforgatni és a saját politikai céljaira felhasználni az emberi jogi nyelvezetet. A szélsőjobboldal – ellenpontjaként a kisebbségekkel foglalkozó jogvédő szervezeteknek – a többségi társadalom védelmezőjeként lépett fel. Meglehetős sikerrel: a félkatonai Magyar Gárda megalakítását sem fogadta össznépi elutasítás.
Arról, hogy mi vezethetett a jogvédők belső konfliktusaihoz a nol.hu-n olvashatnak bővebben.
Fotó: magyartudat.com
