Pesti Srácok

Belső harcok zilálják szét a jogvédő szervezeteket

Belső harcok zilálják szét a jogvédő szervezeteket

Erős politikai ellenszélben kellene kilábalniuk a hullámvölgyből a jogvédőknek. Egyelőre nehezen megy. A közelmúltban két ismert emberi jogi szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Amnesty International (AI) is súlyos válságon esett át - írta a NOL.

Vélhetően "emberi tényezők" miatt mérgesedett el a helyzet a két jogvédő szervezeten belül annyira, hogy a TASZ-nál három alapítótag már nem vesz részt a szervezet munkájában, az AI-nál pedig hét munkatársból négy távozott.

Dénes Balázs, a TASZ addigi elnöke tavaly év végén köszönt le tisztségéről, hogy egy európai szabadságjogi projekt vezetőjeként folytassa. Utódjául Tóth Gábor Attila alkotmányjogász, egyetemi docenst választották, aki mellé – ügyvezető igazgatóként –Darányi András jogász, a Milla aktivistája, a Páva utcai holokauszt-emlékközpont alapító igazgatója érkezett erősítésként. Alig több mint fél év jutott nekik: miután a belső feszültségek robbanással fenyegettek, a TASZ közgyűlése a múlt hónapban mindkettőjüket leváltotta. Az új elnök Kapronczay Stefánia, a betegjogi program korábbi vezetője lett. Három alapító – a már említett Tóth Gábor Attila, valamint Fridli Judit és Pelle Andrea – a jövőben nem vesz részt a szervezet munkájában. (Igaz: a TASZ-tól kapott tájékoztatás szerint mindhárman megtartják egyesületi tagságukat.) Távozott Fazekas Tamás ügyvéd és Kerényi György kommunikációs vezető is. Az egyik – a NOL-nak név nélkül nyilatkozó – érintett szerint a TASZ a kisebbik rosszat választotta. Ha a vezetők maradtak volna, akkor borítékolható, hogy a munkatársak többsége elhagyja a TASZ-t.

PestiSracok facebook image

Nem sokkal előtte pontosan ez játszódott le az AI magyarországi szervezeténél - mutatott rá a NOL. Jeney Orsolya megőrizte az igazgatói posztot, de a hét munkatársból négy kilépett. Közöttük volt Átol Dorottya kampánykoordinátor is. A szakítással végződő konfliktust Jeney Orsolya belső szervezeti ügynek tekinti, amiről nem akar beszélni.

Tekintélyes szervezetekről van szó: a TASZ jövőre ünnepli magalakulásának huszadik évfordulóját, az AI-t sehol a világon nem kell bemutatni. A történtekre nem sikerült pontos magyarázatot találnunk. Amennyire az általunk megkérdezettek elmondásából és a sajtóközleményekből ki tudtuk venni, csak részben koncepcionális viták, sokkal inkább „emberi tényezők” miatt mérgesedett el a helyzet.

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy mindaz, ami a két szervezetnél bekövetkezett, tüneti megnyilvánulása a magyarországi civil jogvédelem – remélhetőleg csak átmeneti –krízisének - írta a NOL.

A kilencvenes évek első felétől kezdve a jogvédő szervezetek a közgondolkodásra, a pártokra, a törvénykezésre és a bíróságokra (az ítélkezési gyakorlatra) is jelentős hatással voltak. Később azonban tétlenül szemlélték, hogy – különösen 2006-tól – a szélsőjobboldal is jogvédőnek álcázott csoportokat kezd létrehozni, egyúttal megpróbálja kisajátítani, eredeti jelentéséből kiforgatni és a saját politikai céljaira felhasználni az emberi jogi nyelvezetet. A szélsőjobboldal – ellenpontjaként a kisebbségekkel foglalkozó jogvédő szervezeteknek – a többségi társadalom védelmezőjeként lépett fel. Meglehetős sikerrel: a félkatonai Magyar Gárda megalakítását sem fogadta össznépi elutasítás.

Arról, hogy mi vezethetett a jogvédők belső konfliktusaihoz a nol.hu-n olvashatnak bővebben.

Fotó: magyartudat.com

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.