Pesti Srácok

Kedden kezdődnek a meghallgatások Portik-ügyben

Kedden kezdődnek a meghallgatások Portik-ügyben

A polgári elhárítás munkatársait hallgathatja meg kedden a nemzetbiztonsági bizottság ténymegállapító testülete, amely az olajbűnözőként ismert Portik Tamásnak az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójával, Laborc Sándorral tartott kapcsolatát vizsgálja - írta az mno.hu.

Az Alkotmányvédelmi Hivatalban (AH) tart kihelyezett ülést kedden a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ténymegállapító albizottsága, ahol a testület tagjai a polgári elhárítás egyes, meg nem nevezett tagjainak tehetnek fel kérdéseket. A Mile Lajos független képviselő által vezetett grémium zárt ülésen hallgatja meg a titkosszolgálat munkatársait azokról a találkozókról, amelyeken Portik Tamás és Laborc Sándor vett részt.

A testület július közepén döntött arról, hogy az elhárítás szervezeti rendszerén belül lentről felfelé haladva hallgatják meg az alkalmazottak közül azokat, akiktől érdemi információkat remélnek a volt főigazgató és a maffiózó egyeztetéseiről, valamint azok utóéletéről. Határoztak arról is, hogy alkalmanként két-három személynek tesznek fel kérdéseket, és megkérdeznék a hazai alvilág egyik feltételezett vezetőjének tartott, jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Portikot is.

PestiSracok facebook image

Az, hogy a több büntetőügyben is szereplő férfi eleget tesz-e az albizottság meghívásának, egyelőre nem tudható, mert a testület – mint arról Mile Lajos a Magyar Nemzetet tájékoztatta – még nem kereste meg az egyébként megjelenésre nem kötelezhető férfi védőjét. A független képviselő közölte, a büntetés-végrehajtási szervezettel már egyeztettek arról, hogy amennyiben létrejön, milyen körülmények között tehetik fel kérdéseiket Portiknak.

Forrás: mno.hu

A teljes cikket a Magyar Nemzet mai számában olvashatják.

Fotó: hir24.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.