Keresik a halálbrigád segítőit
Újabb büntetőeljárás indult a romagyilkosságokkal összefüggésben. A Központi Nyomozó Főügyészség a múlt héten katonai büntetőeljárással kapcsolatos nyomozást rendelt el, amit kiemelt ügyként kezel – közölte Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője pénteken.
Fazekas Géza közleményében azt írta: az ügyészség a romagyilkosságokhoz kapcsolódóan, de az alapügyet nem érintve, teljes körű iratvizsgálatot folytatott. Ennek eredményeként rendelte el augusztus 16-án ismeretlen tettes ellen a nyomozást. A szóvivő a nyomozás sikeres lefolytatásának érdekére hivatkozva további információt nem közölt az ügyről.
Jelenleg is a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) állományában van H. Ernő, a romagyilkosságok miatt első fokon tizenhárom év fegyházra ítélt Csontos István negyedrendű vádlott egykori tartótisztje. Csontos mielőtt a gyilkosok sofőrje lett, hivatásos katonaként szolgált, s ezalatt a Katonai Biztonsági Hivatal (korábbi katonai elhárítás) beszervezte. Ezt először nemcsak H. Ernő, hanem a Honvédelmi Minisztérium (HM) korábbi vezetése is tagadta. A volt tartótiszt nem mondott igazat az ügyet vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottságnak sem, és hamis tanúzás miatt a bíróság is feljelentette.
A mostani honvédelmi vezetés ugyanakkor elismerte, hogy Csontos István a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) ügynöke volt, és belső vizsgálatot folytatott le az ügyben. H. Ernő fegyelmit kapott, de a Magyar Nemzet úgy tudja, nem bocsátották el, mert felsőbb utasításra, akarata ellenére tagadta le a kapcsolatot. A volt tartótiszt a MNO információi szerint szerette volna feltárni az igazságot, de nem kapott felmentést a titoktartási kötelezettsége alól.
Kizárólag a sor-, illetve szerződéses katonai múltjuk során szerzett tudásuk alapján nem tudták volna ilyen magabiztossággal végrehajtani a romagyilkosságokat az elkövetők – jelentette ki Gulyás József. A nemzetbiztonsági bizottság volt tagja szerint a négy vádlottnak rejtve maradt segítői voltak. Emlékeztetett rá, már a büntetőeljárásban is szó volt róla, hogy a támadásokhoz felhasznált egyes Besenyszögön rabolt fegyverek megszerzésekor jelen volt egy negyedik támadó is, akinek kilétére az elsőfokú eljárásban nem derült fény.
Mivel a nyomozás sikeres lefolytatásának érdekére hivatkozva nagyon kevés információt közölnek az ügyről, így egymással ellentétes információk is megjelennek a sajtóban. A Magyar Hírlap Online például úgy tudja, hogy nem a romák elleni támadássorozatban való részvétellel vádolt Cs. István volt KBH-s kapcsolattartójának hamis tanúzása miatt indult nyomozás, és nem is a napokban a besenyszögi fegyverrablással kapcsolatban újra indult nyomozásról van szó, így feltételezhető, hogy H. Ernő szolgálatban elkövetett mulasztásait vették elő újra.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága első őszi ülésén tűzi napirendre a romagyilkosságok ügyének eddig tisztázatlan kérdéseit. Erről Molnár Zsolt adott ki közleményt augusztus 10-én. A testület MSZP-s elnöke szerint ha bármilyen új adat előkerül, ami ezt indokolja, akkor megalakulhat egy tényfeltáró eseti bizottság. A bizottság azt vizsgálhatja, milyen szerepe volt az előző kormányok idején az egykori KBH-nak a cigánygyilkosságok késedelmes föltárásában, illetve miért nem jutott el tőlük minden, a gyilkosságokkal összefüggő információ a nyomozó hatóságokhoz. Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja szerint is tisztázni kell a katonai elhárításnak a romagyilkosságok késedelmes feltárásában betöltött szerepét, de az ügy politikai szálait is.
MTI / MNO / MHO
