Kik segítették a halálbrigádot?

Kizárólag a sor-, illetve szerződéses katonai múltjuk során szerzett tudásuk alapján nem tudták volna ilyen magabiztossággal végrehajtani a romagyilkosságokat az elkövetők – jelentette ki Gulyás József. A nemzetbiztonsági bizottság volt tagja szerint a négy vádlottnak rejtve maradt segítői voltak. Emlékeztetett rá, már a büntetőeljárásban is szó volt róla, hogy a támadásokhoz felhasznált egyes Besenyszögön rabolt fegyverek megszerzésekor jelen volt egy negyedik támadó is, akinek kilétére az elsőfokú eljárásban nem derült fény - írta a Magyar Nemzet.

A volt országgyűlési képviselő hangsúlyozta azt is, hogy társadalmi igény, hogy a romagyilkosságokkal összefüggésben a hatóságok tisztázzák a katonai elhárítás szerepét is.

"A Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) volt az a szervezet, amely az előző kormányok idején nem adott át minden, a gyilkosságokkal összefüggésben keletkezett információt a nemzetbiztonsági bizottság tényfeltáró munkacsoportjának és a nyomozó hatóságnak sem" – jelentette ki Gulyás József. A szakértő szerint fontos tisztázni, hogy Csontos István negyedrendű vádlottról, akiről kiderült, hogy a KBH titkos kapcsolata volt, mit írt le a tartótisztje, és milyen jelentések készültek arról az ismert és nem ismert debreceni körről, amely a romák elleni támadásokban érintett lehetett.

A Pest Megyei Főügyészség még 2012 decemberében indítványozta a törvényszéknek, indítson eljárást azzal kapcsolatban, hogy a katonai elhárítás hivatalos megkeresésre letagadta kapcsolatát Csontossal, illetve amiatt, hogy a vádlott tartótisztje kihallgatásakor az ügy lényeges körülményeire vonatkozó valótlan tartalmú nyilatkozatot is tett, és minősített hamis tanúzást követhetett el. A Budapest Környéki Törvényszék egyelőre nem kíván lépni, mert megvárják a halálbrigád elleni per jogerős lezárását.

Forrás: mno.hu

Fotó: nepszava.hu