Visszahívja Orbán a Velencei Bizottság alelnökét

Visszahívják Paczolay Pétert a Velencei Bizottságból, ez eldőlt a tegnapi kormányülésen – tájékoztatták a Népszabadságot kormányzati források. Az Alkotmánybíróság elnöke helyett szinte bizonyosan az a Székely László lesz az európai alkotmányjogi testület tagja, akit Áder János alapjogi ombudsmannak jelölt. A lap úgy tudja, hogy bizalomvesztés vezetett a visszahíváshoz.

Szerdán a kormányülésen eldőlt, hogy visszahívják Paczolay Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét a Velencei Bizottságból, és az állandó magyar delegált szinte bizonyosan az a Székely László lesz, akit Áder János köztársasági elnök a múlt héten jelölt alapjogi ombudsmannak – tájékoztatták a Népszabadságot kormányzati források.

Mint azt a lap írta a Velencei Bizottság Magyarország által delegált póttagja, Trócsányi László párizsi nagykövet a kiszivárgott hírek szerint pedig „visszalépett” attól, hogy a testületben – amely meghatározó szerepet játszik az európai alkotmányos örökség érvényesítésében, s független nemzetközi szakértőkből áll –, elfoglalja Paczolay Péter helyét.

Az Alkotmánybíróság elnökét 2009-ben választotta alelnökévé a Velencei Bizottság, így Paczolay az első magyar tisztségviselője lett az 1990-ben alakult testületnek. „Bizalomvesztés” – így indokolta a Népszabadság forrása a visszahívást.

A kormányoldalon már a nyár elején hallani lehetett hasonló bírálatot az Alkotmánybíróság elnökével kapcsolatosan, annak ellenére is, hogy egy júniusi konferencián sem Paczolay Péter, sem Trócsányi László (a Velencei Bizottság két magyar tagja) nem hozta szóba a testület Magyarországgal kapcsolatos legfrissebb bírálatait a hazai választási törvényekről, miközben az Alkotmánybíróság elnökének az előadása „A Velencei Bizottság ajánlásai a választási rendszerről” címet viselte.

"A külföldiek szavazati jogának magyar szabályozása kiállja az összehasonlítást" – mondta akkor Trócsányi, emlékeztetve, Szerbia, Horvátország Franciaország, Spanyolország és Portugália is lehetővé teszi a külföldiek részvételét. Magyarországon nem külföldi szavazatok fogják jelenteni a mérleg nyelvét: csak egy-két képviselői helyet fognak eldönteni a jelenlegi szabályozás szerint – vélekedett.

Ha mégis jelentősen befolyásolná az eredményt a külföldi szavazás, akkor megfontolandó egy speciális parlamenti képviselet – idézte a Velencei Bizottságot a volt alkotmánybíró. A konferencián Paczolay Péter félórás előadásában egyetlen szót sem szólt a Magyarországra vonatkozó konkrét ajánlásokról.

Mindazonáltal a Velencei Bizottság szintén nyár elején publikált jelentésében élesen bírálta a negyedik magyar alkotmánymódosítást, mivel úgy ítéli meg, hogy annak egyes pontjai sértik a demokratikus elveket. Az Európa Tanács felkérésére írt jelentésében a Velencei Bizottság azt állapította meg, hogy a magyar Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálása fenyegetést jelent az alkotmányos igazságszolgáltatás ellen, továbbá aláássa a fékek és ellensúlyok rendszerét.

A testület azt is aggályosnak találta, hogy kétharmados többsége birtokában a hatalom több nemzedéknyi időre bebetonozza a mostani reformokat. Márpedig ez gond a jogállamiság, de még inkább a demokrácia szemszögéből – hangsúlyozza az állásfoglalás. ((Előzőleg az EU, az USA és emberjogi csoportok azzal vádolták meg az Orbán-kormányt, hogy az a változtatásokat saját hatalma megerősítésére és a magyar bíróság függetlenségének gyengítésére használja ki.)

Martonyi János, a magyar diplomácia vezetője akkor konzultált a bizottsági szakértőkkel, és Budapestre visszatérve azt közölte, hogy a kormány kész megvitatni a bírálatokat, bár azok közül sokkal nem ért egyet, mivel úgy véli, az országnak működő demokratikus intézményrendszere van, és ennek fontos része az Alkotmánybíróság.

Paczolay visszahívásának lehetséges okairól a teljes cikket a Népszabadság mai számában, vagy itt olvashatják.

Fotó: ugyvedvilag.hu