Pesti Srácok

7,5 milliárdért lehet bálnája Budapestnek

7,5 milliárdért lehet bálnája Budapestnek

A fővárosi önkormányzat köteles megfizetni az MKB Banknak a 2008-ban, a CET-beruházással kapcsolatban kötött hitelkeret-megállapodás alapján fennálló pénzügyi adósságot - ismertette a Népszabadság a Pécsi Ítélőtábla szerdai döntését. Az ítélőtábla részben módosította a márciusi elsőfokú közbenső ítéletet, ám ez a per alapkérdését nem érinti: a szerződést érvényesnek ismerte el a bíróság. A szolgáltatási szerződés felmondása esetén ezért az önkormányzat köteles megfizetni a 7,5 milliárdos adósságot.

Az ítélőtábla azt is kimondta, hogy mindezen nem változtat az, hogy a szerződés felmondással vagy közös megegyezéssel szűnt meg, fel sem merülhet a szerződés részleges érvénytelensége, illetve a tiltott állami támogatás kérdése. A főváros fizetési kötelezettségének jogalapja ezzel jogerőssé vált. Most már csak az összeget kell a Pécsi Törvényszéknek megszabnia, bár a tegnapi döntés ennek minimumösszegét előre meghatározta, a fennálló pénzügyi adósság nettó 28 millió euróra – mintegy 7,5 milliárd forintra rúg. A milliárdos fizetési kötelezettség az esetleges fellebbezéseket beleszámítva éppen a választások idején válhat aktuálissá.

Az épületegyüttesre eddig 8,5 milliárd forintot költöttek, a pénz 90 százalékát az MKB adta. A városvezetés kezdetben az MKB-val kötött közvetlen megállapodás érvényességét is vitatta, miközben lassította a projektet. A generálkivitelező WHB Építő Kft. hiába jelentette készre az épületet 2010 végén, a fővárosi önkormányzat különféle hiányosságokra hivatkozva nem vette át, mert akkor ki kellett volna fizetnie a szolgáltatási szerződést időközben felbontó projektcéget, a Porto Investment Kft.-t.

PestiSracok facebook image

Több hónapos huzavona után végül diszkontáron megvásárolta a kivitelezők követelését, így csökkentve a Porto s vele az MKB követelését. Az MKB válaszul 2012 elején beperelte az önkormányzatot.

A teljes cikk a NOL-on olvasható

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.