Alkotmánymódosítás 5.0

Elfogadta a parlament a 2012. január 1-je óta hatályos alaptörvény ötödik módosítását, amely a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) bízza meg a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével, és törli a bírósági ügyáthelyezések lehetőségét. A képviselők határoztak arról is, hogy a kereskedelmi médiumok ingyen közölhetnek kampányhirdetéseket.

Az Országgyűlés hétfőn 260 igennel, 41 ellenszavazat és 35 tartózkodás mellett fogadta el az alkotmánymódosítást, amelyet a kormánypártiak mellett három független képviselő is támogatott. Az MSZP és az LMP nemmel szavazott, a Jobbik-frakció tartózkodott.

A javaslat első változatát júniusban nyújtotta be Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a parlamentnek arra válaszul, hogy a negyedik alkotmánymódosítás után az Európai Bizottság aggályokat fogalmazott meg a rendkívüli adók kivetésével, a bírósági ügyáthelyezéssel és a politikai reklámra vonatkozó korlátozással kapcsolatban.

A Ház a nyári szünet előtt nem kezdte meg az indítvány tárgyalását, a kabinet pedig úgy döntött, hogy új elemekkel egészíti ki. Az előterjesztésnek így a vallási közösségekről és az Országos Bírói Tanácsról szóló rendelkezések is részei lettek.

Az alkotmánymódosítás az MNB-t bízza meg a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével, lehetőséget adva ezzel a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonására.

A parlament 2011 végén egyszer már megteremtette az alkotmányos lehetőségét annak, hogy később összevonják az MNB és a PSZÁF feladat- és hatásköreit, s ellátásukra egy új szervezet jöjjön létre. Ám ezt a fél évvel később jóváhagyott első alkotmánymódosítással - uniós kritikák hatására - törölték az alaptörvény átmeneti rendelkezései közül.

Idén nyáron azonban - miután márciusban Simor Andrást Matolcsy György váltotta a jegybank élén - a kormány ismét javaslatot tett az MNB és a PSZÁF integrációjára.

A most megszavazott módosítással - szintén az Európai Bizottság jelzései alapján - kikerült az alkotmányból, hogy ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság (Ab) vagy nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására. Belefoglalják viszont ezt a rendelkezést a gazdasági stabilitási törvénybe, amelynek módosítása már a Ház előtt van.

Törölték az alaptörvényből a bírósági ügyáthelyezések lehetőségét is. A változtatás alapján az Országos Bírósági Hivatal elnökének a jövőben nem lesz módja arra, hogy bizonyos ügyek tárgyalására az általános illetékességűtől eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelöljön ki.

A bíróságokról szóló és a büntetőeljárási törvényből, valamint a polgári perrendtartásból már júniusban törölték ezt a lehetőséget. A kormány akkor jelezte: az Európai Bizottság észrevételei nyomán ősszel az alkotmányból is kiveszik az ügyáthelyezés lehetőségét.

Bekerült ugyanakkor az alkotmányba a bíróságok központi igazgatásának felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanács intézménye, amelynek eddigi hatásköre nem változik.

Újdonság, hogy az Ab-nak a jövőben 30 helyett 90 napja lesz határozni a bírói kezdeményezésre indított eljárásokban.

Az alaptörvény-módosítással határoztak arról is, hogy kampányhirdetéseket nem csak a közmédia sugározhat majd, a kereskedelmi televíziók és rádiók azonos feltételekkel, ingyen közölhetik a pártreklámokat. A kereskedelmi médiumok dönthetnek úgy, hogy nem sugároznak politikai hirdetéseket a választási kampányban, ha viszont engedélyezik őket, nem válogathatnak a pártok között.

Az Országgyűlés kormánypárti többsége márciusban, a negyedik módosítással foglalta az alaptörvénybe, hogy kampányidőszakban kizárólag a közmédia sugározhat párthirdetéseket, most ezen változtattak.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár az alkotmánymódosítás beterjesztésekor azt mondta: az Európai Bizottság az egyeztetések során nem emelt kifogást az ellen, hogy a médiumok ingyen közöljék a pártok kampányhirdetéseit, csak azt sérelmezte, hogy eltérő szabályok vonatkoznának az országgyűlési és az európai parlamenti választásokra. Ez azonban megszűnik, egységes lesz a szabályozás.

A nyomtatott sajtóban és az internetes újságokban, hírportálokon továbbra is korlátozás nélkül hirdethetnek a pártok.

Szintén átírták az egyházakat érintő alkotmányos passzusokat, igazodva ahhoz, hogy a parlament nyáron megváltoztatta az egyházkénti elismerés rendjét. Rögzítették, hogy az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlására sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösségeket hozhatnak létre, továbbá hogy a vallási közösségek önállóak, az államtól különváltan működnek, de a közösségi célok érdekében együttműködhetnek vele. Az együttműködésről a vallási közösség kérelmére az Országgyűlés dönt, az együttműködő közösségek bevett egyháznak minősülnek, és sajátos jogosultságokkal rendelkeznek.

A kormány indoklása szerint az alaptörvény körüli magyarországi viták lezárultak, és ideje, hogy az alkotmányos viták a nemzetközi színtéren is nyugvópontra jussanak, alkotmányos kérdések ne szolgálhassanak a Magyarország elleni támadások ürügyéül. Ennek érdekében a kormány figyelembe vette az Ab, az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság észrevételeit.

Az ötödik alaptörvény-módosítás október 1-jén lép hatályba.

mti