Azonnali lépéseket sürget a dohánylobbi a virágzó feketepiac visszaszorítására
Intenzíven bővült a nem Magyarországon adózott cigaretták piaca, az illegális forgalom megközelíti a 8 százalékot. Már nemcsak a keleti régióban, de a fővárosban és Nyugat-Magyarországon is élénkül az illegális kereskedelem - állapítja meg a GfK Hungária kutatása. A Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége (DBMSZ) konkrét lépéseket javasol a feketepiac visszaszorítása érdekében.
A GfK Hungária a dohányiparági szereplők megbízásából idén is az Európai Unióban elfogadott módszertan alapján, a legnagyobb hazai városok utcáin, illetve a közterületi szeméttárolókban megtalálható üres cigarettadobozok begyűjtésével mérte fel a cigaretta feketepiacának arányát. Az eredmények egyértelmű növekedést mutatnak - ismerteti közleményében a GfK és a DBMSZ.
Az elmúlt években tapasztalt csökkenő tendencia után a tavalyi volt az első év, amikor a feketepiac a több jövedéki adóemelésből fakadó árnövekedés hatására rövid idő alatt ismételten nőni kezdett: a külföldi cigarettatermékek aránya 2011-ben még 4,2 százalék, 2012-ben 5,8 százalék volt, ami az idén 7,7 százalékra emelkedett.
A közlemény megjegyzi, hogy a kutatás még az értékesítési helyek beszűkülése és a 10 százalékos minimum kiskereskedelmi árrés bevezetése előtti állapotot tükrözi, továbbá a tanulmány nem terjed ki a kisebb városokra és falvakra és az egyre nagyobb piacrészt birtokló vágott dohánytermékek feketepiacára sem. Mindezek együttes hatását számításba véve a feketepiac becsülhető aránya már jelentősen meghaladhatja a 8 százalékot.
Az illegális dohányforgalom már 2012-ben növekedni kezdett, de jelentősebb erősödést az idén regisztráltak.
A közlemény hangsúlyozza: a feketekereskedelem által leginkább sújtott keleti országrész mellett már Budapesten és Nyugat-Magyarországon is élénkülő erősödést lehet megfigyelni. Ez utóbbi régióban a külföldről illegálisan behozott termékek aránya két és félszeresére nőtt. Csak Pécsett 450 százalékkal magasabbak a feketepiaci mutatók tavalyhoz képest. A Miskolcon és Kecskeméten begyűjtött feketepiaci termékek aránya megduplázódott, Nyíregyháza, Debrecen és Szolnok esetében pedig jelentős növekedés tapasztalható.
A Magyarországra áramló külföldi termékek eredetét tekintve szintén változás figyelhető meg: a keletről, leginkább Fehéroroszországból származó cigaretták mennyisége emelkedett, míg Szerbiából a forgalom némileg csökkent. A hamis márkajelzésű cigarettatermékek aránya a külföldről behozottakkal ellentétben mérséklődő tendenciát mutat.
A dohányipari szereplők a feketepiac térhódításának mielőbbi megfékezését és a piac konszolidálását sürgetik, melyre a DBMSZ egy konkrét javaslatcsomagot dolgozott ki.
"Tekintve, hogy a cigaretta feketepiacát a dohánytermékek fokozatosan növekvő díja generálja, szükség van az árak stabilizálására, mely a jövedéki adóstruktúra módosítása mellett mind a jövedéki adóbevételek szinten tartását, mind a trafikosok jövedelmezőségének biztosítását, mind pedig a feketepiac arányának visszaszorítását kezelni képes. A vágott dohány feketepiaca is azonnali lépéseket sürget, a dohánytermő területekről ugyanis megállás nélkül érkeznek a feketepiaci hírek" - idézi a közlemény Mikola Gergelyt, a DBMSZ elnökét.
A magyar fogyasztók vásárlóereje az utóbbi időszakban meglehetősen alacsony, aminek következtében előbb a cigarettapiacról a fogyasztási dohány felé történő elmozdulás volt megfigyelhető, majd a múlt évtől a feketepiaci aktivitás jelentős erősödése tapasztalható. Az utóbbi időben már nemcsak az illegális cigarettatermékek, hanem a termelői zöld- és szárított dohánnyal történő visszaélések is megszaporodtak - ismerteti a közlemény.
Egyre kezelhetetlenebb méreteket ölt a dohánylevelek termőföldről vagy szárítóból történő lopása, kialakult egy "saját fogyasztásra" termelő réteg, és az interneten is elterjedtek a dohány vetőmagot, dohánylevelet, vágott dohányt kínáló hirdetések. Ez utóbbi illegális terjesztésének visszaszorítására a szövetség egy többlépcsős megoldást javasol, melynek része a dohánytermesztés termelői regisztrációval történő nyomon követése, a jövedéki termékkel való visszaélésért járó bírságtétel megemelése, illetve a fokozott ellenőrzések bevezetése, melyeknek együttesen jelentős visszaszorító hatása lehet.
mti
