Pesti Srácok

Megszavazták a hajléktalan-törvényt

Megszavazták a hajléktalan-törvényt

Néhány nap múlva szabálysértésnek minősül majd az utcán élés a világörökségi területeken, az önkormányzatoknak pedig ismét lehetőségük lesz arra, hogy további közterületeket jelöljenek ki, ahol jogellenes az életvitelszerű ott-tartózkodás, vagyis hogy hajléktalanok éljenek ott.

A szabálysértési törvény erről szóló módosítását Pintér Sándor belügyminiszter kezdeményezte, az Országgyűlés pedig hétfőn fogadta el 240 igen szavazattal, 45 ellenében, 37 tartózkodás mellett. Nemmel az MSZP és az LMP képviselői voksoltak, a Jobbik-frakció többsége - három nemmel szavazó kivételével - tartózkodott.

Az Alkotmánybíróság tavaly novemberben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását. Idén márciusban azonban a parlament a negyedik alaptörvény-módosítással engedélyt adott arra, hogy törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősíthesse az utcán élést.

PestiSracok facebook image

Pintér Sándor áprilisban beterjesztett és hétfőn elfogadott törvényjavaslata értelmében - egy zárószavazás előtt jóváhagyott módosító indítvány szerint - a világörökségi területeken tilos lesz a hajléktalanoknak élniük. Ezen túlmenően a helyi önkormányzatok - Budapesten a fővárosi önkormányzat - felhatalmazást kapnak arra, hogy a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében rendeletben jelöljék ki a közterület azon részeit, ahol jogellenes életvitelszerűen tartózkodni.

Budapesten főszabályként a fővárosi önkormányzatnak van rendeletalkotási joga. A szintén a hétfői zárószavazás előtt elfogadott módosítás értelmében azonban ha a kerületi önkormányzat kéri a tulajdonában lévő közterület kijelölését, a főváros azt köteles megtenni. Ugyanakkor a fővárosi önkormányzat kerületi javaslat hiányában is kijelölhet olyan közterületeket, ahol tilos életvitelszerűen tartózkodni, ám ehhez ki kell kérnie az érintett kerületi önkormányzat véleményét.

Aki megszegi az utcán élés tilalmát, és a hatóság képviselőjének - a rendőr, a járási hivatal ügyintézője, a közterület-felügyelő, az erdészeti hatóság ügyintézője, a halászati őr vagy a mezőőr - felszólítása ellenére sem hagyja el a kijelölt területet, szabálysértést követ el, és közérdekű munkára kötelezhető. Ha az elkövető ennek elvégzését nem vállalja, pénzbírság lesz kiszabható.

Ha valakit a jogszabálysértést megelőző fél éven belül már kétszer jogerősen felelősségre vontak ilyen eset miatt, az ismételt szabálysértésért elzárással lehet büntetni.

A képviselők azzal is kiegészítették a szabálysértési törvényt, hogy aki közterületen a tulajdonos vagy a jogosult hozzájárulása nélkül építményt épít, szabálysértést követ el.

Emellett a parlament a rendészeti bizottság előterjesztésére a jogosulatlan közterületi értékesítést is nevesítette a törvényben. Ez alapján szabálysértésnek minősül majd az, ha valaki jogosulatlanul árusít közterületen. Emiatt a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot. A rendészeti bizottság azzal indokolta ezt a változtatást, hogy a tapasztalatok azt mutatják: az illegális közterületi árusítás visszaszorítására a helyi önkormányzatok által alkalmazott közigazgatási hatósági eljárás alkalmatlan.

A törvénymódosítás a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba.

Több mint 450 millió jut a hajléktalanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátására

A hajléktalanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátására 450,9 millió forintot különítene el a kormány a jövő évben, ugyanannyit mint az idén - derült ki a jövő évi költségvetési törvényjavaslatból.

Az előirányzat célja az állami, nem állami és egyházi fenntartók hajléktalanellátó szervezeteinek működését kiegészítő támogatás biztosítása a konvergencia régiók vonatkozásában, illetve a közép-magyarországi régió tekintetében a hajléktalanellátás kiegészítő forrásainak fedezése a Hajléktalanokért Közalapítványon keresztül - olvasható a központi költségvetéséről szóló előterjesztésben, amelyet hétfőn nyújtott be a kormány.

A javaslat szerint az előirányzat lehetőséget teremt a hajléktalanok ellátását végzők számára a jogszabályokban meghatározott, és állami normatív hozzájárulással támogatott programokat a téli időszakban és éves szinten is kiegészítő, a szolgáltatások eredményességét növelő tevékenységek finanszírozására.

mti

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.