Pesti Srácok

Kivégzik a zsibvásárt a Citadellán

Kivégzik a zsibvásárt a Citadellán

Az év eleji ostrom kudarcba fulladt, de most újra megpróbálja bevenni a Citadellát az állam – így foglalható össze a főváros egyik legforgalmasabb, évi kétmillió látogatót vonzó látványosságánál dolgozó vállalkozók és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közötti, mind feszültebb helyzetet teremtő jogi csatározás - írta mai számában a Népszabadság.

A hat céget és összesen majd száz alkalmazottját érintő szövevényes ügy – mint arról a lap már többször írt – az év elején robbant ki. A Citadellánál dolgozó, egyebek mellett éttermet, büfét, ajándékboltot üzemeltető vállalkozók levelet kaptak az Emmitől arról, hogy az állammal a területhasználatra kötött bérleti szerződésük hatvan napon belül megszűnik. Erre hivatkozva pedig felszólították őket, hogy határidőig hagyják el, adják át a területet.

Mindezt szűkszavúan azzal indokolták, hogy a szerződések ellentétesek a világörökségről szóló törvénnyel. Az érintetteket „derült égből villámcsapásként érő döntés” ellen fellebbezésre nem adtak lehetőséget. Pedig a vállalkozók szinte kivétel nélkül jogszerűtlennek tartották a tárca eljárását. Az egyik érintett, Benkó Dénes – aki 1983 óta üzemeltet szuvenírboltot a Citadellánál – egyebek mellett azt kifogásolta: maga a határozat formailag nem volt megfelelő, de a tárca amúgy sem mondhatta fel a szerződését, mivel azt nem a minisztériummal, hanem az állami vagyonkezelővel kötötte.

PestiSracok facebook image

Benkó megemlítette azt is: arról senki nem tájékoztatta, hogy voltaképp mi a baj üzletével. A vállalkozó mindezek miatt bírósághoz fordult, ám közben a minisztérium – talán érzékelve, hogy eljárása jogilag kifogásolható – visszavonta a határozatokat. Ez a visszalépés azonban korántsem azt jelentette, hogy a tárca letett eredeti tervéről. Olyannyira nem, hogy – mint azt a szaktárca közleményéből megtudtuk – egy október 1-jén megjelent határozatban kimondták: „A Citadella eddigi használata, hasznosítása nem felel meg a világörökségi törvényben foglalt követelményeknek. Ezért a Citadellát használó, hasznosító személyek, társaságok és cégek kötelesek az általuk birtokolt területeket 30 napon belül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mint az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv birtokába adni.”

A közlemény szerint mindennek az a célja, hogy a terület használati viszonyai tisztázódjanak, és „érvényre juttatva a közérdeket”, rend legyen a kiemelt értéket képviselő, a budapesti világörökségi helyszín részét képező Citadellán, s visszavegyék az állami tulajdonú ingatlant a magáncégektől, melyek számos esetben jogszerűtlenül jártak el. Noha kétségkívül akadnak olyan cégek a Citadellánál amelyek hasznosítási szerződését időszerű lenne „tisztázni”, a vállalkozók közül többen is határozottan állítják: érvényes megállapodások alapján, az előírásokat betartva működnek.

Így vélekedik a harminc éve szuvenírboltot működtető Benkó Dénes, aki szerint a szaktárca újra jogszerűtlen módon próbálja kiszorítani őt a Citadelláról. Szerinte a bérleti szerződése továbbra is érvényes, ráadásul a tárca valótlanul állítja, hogy nem a világörökségi törvényben foglaltaknak megfelelően használja a bérelt területet. – Bár a tárca nem említi meg a határozatában, az eljárásban szakhatóságként részt vett az illetékes örökségvédelmi hivatal. Ez a hatóság pedig azt állapította meg, hogy a világörökségi helyszín valamennyi elemének állapota kielégítő – mondta Benkó Dénes.

Noha az érintett vállalkozók, miként az év elején, most is vitatják a tárca eljárásának jogszerűségét, kérdéses, mit tehetnek. A minisztérium határozata ugyanis „a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül” végrehajtható. Vagyis a vállalkozók hiába kifogásolják meg a procedúrát, hiába fordulnak bírósághoz, a tárca által szabott határidőig menniük kellene a Citadelláról. Ennek kapcsán Benkó Dénes kérdésünkre úgy fogalmazott: „Egyelőre csak annyi biztos, hogy bírósághoz fordulunk. A többit pedig meglátjuk. Azt ugyanis egyszerűen nem akarom elhinni, elfogadni, hogy 2013-ban Magyarországon így el lehet bánni érvényes, jogszerű szerződések alapján működő vállalkozásokkal.”

Forrás:

nol.hu

Fotó: nol.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.