Pesti Srácok

Kivégzik a zsibvásárt a Citadellán

Kivégzik a zsibvásárt a Citadellán

Az év eleji ostrom kudarcba fulladt, de most újra megpróbálja bevenni a Citadellát az állam – így foglalható össze a főváros egyik legforgalmasabb, évi kétmillió látogatót vonzó látványosságánál dolgozó vállalkozók és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közötti, mind feszültebb helyzetet teremtő jogi csatározás - írta mai számában a Népszabadság.

A hat céget és összesen majd száz alkalmazottját érintő szövevényes ügy – mint arról a lap már többször írt – az év elején robbant ki. A Citadellánál dolgozó, egyebek mellett éttermet, büfét, ajándékboltot üzemeltető vállalkozók levelet kaptak az Emmitől arról, hogy az állammal a területhasználatra kötött bérleti szerződésük hatvan napon belül megszűnik. Erre hivatkozva pedig felszólították őket, hogy határidőig hagyják el, adják át a területet.

Mindezt szűkszavúan azzal indokolták, hogy a szerződések ellentétesek a világörökségről szóló törvénnyel. Az érintetteket „derült égből villámcsapásként érő döntés” ellen fellebbezésre nem adtak lehetőséget. Pedig a vállalkozók szinte kivétel nélkül jogszerűtlennek tartották a tárca eljárását. Az egyik érintett, Benkó Dénes – aki 1983 óta üzemeltet szuvenírboltot a Citadellánál – egyebek mellett azt kifogásolta: maga a határozat formailag nem volt megfelelő, de a tárca amúgy sem mondhatta fel a szerződését, mivel azt nem a minisztériummal, hanem az állami vagyonkezelővel kötötte.

PestiSracok facebook image

Benkó megemlítette azt is: arról senki nem tájékoztatta, hogy voltaképp mi a baj üzletével. A vállalkozó mindezek miatt bírósághoz fordult, ám közben a minisztérium – talán érzékelve, hogy eljárása jogilag kifogásolható – visszavonta a határozatokat. Ez a visszalépés azonban korántsem azt jelentette, hogy a tárca letett eredeti tervéről. Olyannyira nem, hogy – mint azt a szaktárca közleményéből megtudtuk – egy október 1-jén megjelent határozatban kimondták: „A Citadella eddigi használata, hasznosítása nem felel meg a világörökségi törvényben foglalt követelményeknek. Ezért a Citadellát használó, hasznosító személyek, társaságok és cégek kötelesek az általuk birtokolt területeket 30 napon belül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mint az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv birtokába adni.”

A közlemény szerint mindennek az a célja, hogy a terület használati viszonyai tisztázódjanak, és „érvényre juttatva a közérdeket”, rend legyen a kiemelt értéket képviselő, a budapesti világörökségi helyszín részét képező Citadellán, s visszavegyék az állami tulajdonú ingatlant a magáncégektől, melyek számos esetben jogszerűtlenül jártak el. Noha kétségkívül akadnak olyan cégek a Citadellánál amelyek hasznosítási szerződését időszerű lenne „tisztázni”, a vállalkozók közül többen is határozottan állítják: érvényes megállapodások alapján, az előírásokat betartva működnek.

Így vélekedik a harminc éve szuvenírboltot működtető Benkó Dénes, aki szerint a szaktárca újra jogszerűtlen módon próbálja kiszorítani őt a Citadelláról. Szerinte a bérleti szerződése továbbra is érvényes, ráadásul a tárca valótlanul állítja, hogy nem a világörökségi törvényben foglaltaknak megfelelően használja a bérelt területet. – Bár a tárca nem említi meg a határozatában, az eljárásban szakhatóságként részt vett az illetékes örökségvédelmi hivatal. Ez a hatóság pedig azt állapította meg, hogy a világörökségi helyszín valamennyi elemének állapota kielégítő – mondta Benkó Dénes.

Noha az érintett vállalkozók, miként az év elején, most is vitatják a tárca eljárásának jogszerűségét, kérdéses, mit tehetnek. A minisztérium határozata ugyanis „a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül” végrehajtható. Vagyis a vállalkozók hiába kifogásolják meg a procedúrát, hiába fordulnak bírósághoz, a tárca által szabott határidőig menniük kellene a Citadelláról. Ennek kapcsán Benkó Dénes kérdésünkre úgy fogalmazott: „Egyelőre csak annyi biztos, hogy bírósághoz fordulunk. A többit pedig meglátjuk. Azt ugyanis egyszerűen nem akarom elhinni, elfogadni, hogy 2013-ban Magyarországon így el lehet bánni érvényes, jogszerű szerződések alapján működő vállalkozásokkal.”

Forrás:

nol.hu

Fotó: nol.hu

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.