Pesti Srácok

Kivégzik a zsibvásárt a Citadellán

Kivégzik a zsibvásárt a Citadellán

Az év eleji ostrom kudarcba fulladt, de most újra megpróbálja bevenni a Citadellát az állam – így foglalható össze a főváros egyik legforgalmasabb, évi kétmillió látogatót vonzó látványosságánál dolgozó vállalkozók és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közötti, mind feszültebb helyzetet teremtő jogi csatározás - írta mai számában a Népszabadság.

A hat céget és összesen majd száz alkalmazottját érintő szövevényes ügy – mint arról a lap már többször írt – az év elején robbant ki. A Citadellánál dolgozó, egyebek mellett éttermet, büfét, ajándékboltot üzemeltető vállalkozók levelet kaptak az Emmitől arról, hogy az állammal a területhasználatra kötött bérleti szerződésük hatvan napon belül megszűnik. Erre hivatkozva pedig felszólították őket, hogy határidőig hagyják el, adják át a területet.

Mindezt szűkszavúan azzal indokolták, hogy a szerződések ellentétesek a világörökségről szóló törvénnyel. Az érintetteket „derült égből villámcsapásként érő döntés” ellen fellebbezésre nem adtak lehetőséget. Pedig a vállalkozók szinte kivétel nélkül jogszerűtlennek tartották a tárca eljárását. Az egyik érintett, Benkó Dénes – aki 1983 óta üzemeltet szuvenírboltot a Citadellánál – egyebek mellett azt kifogásolta: maga a határozat formailag nem volt megfelelő, de a tárca amúgy sem mondhatta fel a szerződését, mivel azt nem a minisztériummal, hanem az állami vagyonkezelővel kötötte.

PestiSracok facebook image

Benkó megemlítette azt is: arról senki nem tájékoztatta, hogy voltaképp mi a baj üzletével. A vállalkozó mindezek miatt bírósághoz fordult, ám közben a minisztérium – talán érzékelve, hogy eljárása jogilag kifogásolható – visszavonta a határozatokat. Ez a visszalépés azonban korántsem azt jelentette, hogy a tárca letett eredeti tervéről. Olyannyira nem, hogy – mint azt a szaktárca közleményéből megtudtuk – egy október 1-jén megjelent határozatban kimondták: „A Citadella eddigi használata, hasznosítása nem felel meg a világörökségi törvényben foglalt követelményeknek. Ezért a Citadellát használó, hasznosító személyek, társaságok és cégek kötelesek az általuk birtokolt területeket 30 napon belül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mint az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv birtokába adni.”

A közlemény szerint mindennek az a célja, hogy a terület használati viszonyai tisztázódjanak, és „érvényre juttatva a közérdeket”, rend legyen a kiemelt értéket képviselő, a budapesti világörökségi helyszín részét képező Citadellán, s visszavegyék az állami tulajdonú ingatlant a magáncégektől, melyek számos esetben jogszerűtlenül jártak el. Noha kétségkívül akadnak olyan cégek a Citadellánál amelyek hasznosítási szerződését időszerű lenne „tisztázni”, a vállalkozók közül többen is határozottan állítják: érvényes megállapodások alapján, az előírásokat betartva működnek.

Így vélekedik a harminc éve szuvenírboltot működtető Benkó Dénes, aki szerint a szaktárca újra jogszerűtlen módon próbálja kiszorítani őt a Citadelláról. Szerinte a bérleti szerződése továbbra is érvényes, ráadásul a tárca valótlanul állítja, hogy nem a világörökségi törvényben foglaltaknak megfelelően használja a bérelt területet. – Bár a tárca nem említi meg a határozatában, az eljárásban szakhatóságként részt vett az illetékes örökségvédelmi hivatal. Ez a hatóság pedig azt állapította meg, hogy a világörökségi helyszín valamennyi elemének állapota kielégítő – mondta Benkó Dénes.

Noha az érintett vállalkozók, miként az év elején, most is vitatják a tárca eljárásának jogszerűségét, kérdéses, mit tehetnek. A minisztérium határozata ugyanis „a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül” végrehajtható. Vagyis a vállalkozók hiába kifogásolják meg a procedúrát, hiába fordulnak bírósághoz, a tárca által szabott határidőig menniük kellene a Citadelláról. Ennek kapcsán Benkó Dénes kérdésünkre úgy fogalmazott: „Egyelőre csak annyi biztos, hogy bírósághoz fordulunk. A többit pedig meglátjuk. Azt ugyanis egyszerűen nem akarom elhinni, elfogadni, hogy 2013-ban Magyarországon így el lehet bánni érvényes, jogszerű szerződések alapján működő vállalkozásokkal.”

Forrás:

nol.hu

Fotó: nol.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.