Pesti Srácok

Rendőri vezetők pere: A Rebisz volt műveletirányító tisztje ellentmondásokba keveredett

Rendőri vezetők pere: A Rebisz volt műveletirányító tisztje ellentmondásokba keveredett

A Magyar Televízió (MTV) székházának 2006-os ostromakor szolgálatban lévő M. Zoltánnak, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) volt műveletirányító tisztjének múlt heti vallomása több ponton is ellentmondásban van korábban tett vallomásaival - közölte a tárgyalást vezető Kiss Károly bíró kedden, a Fővárosi Törvényszéken.

A 2006-os őszi események miatt rendőri vezetők ellen indított per bírájának álláspontja szerint M. Zoltán, nyugállományú ezredes, ötödrendű vádlott egyebek mellett az MTV-székház ostromakor érvényes alá- és fölérendeltségi viszonyok meghatározása, illetve a szükséges védőfelszerelések pótlása kapcsán tett korábbi és jelenlegi nyilatkozatai eltérnek egymástól.

A vádlott a bíró kérdéseire válaszolva elmondta, hogy Lapid Lajos, a budapesti rendőrfőkapitány akkori közbiztonsági helyettese "izgatott lett", amikor megtudta, hogy a kiképzésre érkezett baranyai és borsodi rendőrök közül többeknek nincs védőfelszerelése, ám a budapesti főkapitány helyettese így is a helyszínre vezényelte őket.

PestiSracok facebook image

További kérdésekre válaszolva M. Zoltán kijelentette, hogy csak Lapid Lajossal tartott kapcsolatot, Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitánytól közvetlenül nem kapott utasítást. A Szabadság téri parancsnokság átvételéig nem volt tudomása arról, hogy ott erőszakos események zajlanak - tette hozzá.

Megfogalmazása szerint, ha tudta volna, hogy agresszív a tömeg a Szabadság téren, akkor "kézzel-lábbal" tiltakozott volna a borsodi és baranyai rendőrök kivezénylése ellen, hiszen ezt a lépést szakmailag sem tartotta volna helyesnek.

Mint elmondta a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól (BRFK) sem biztosítási, sem műveleti, sem híradós tervet nem kapott, így a helyi parancsnokok hívószámait sem ismerte. A Rebisz műveletirányító tisztjeként pedig nem volt alárendelve a BRFK-nak - hangsúlyozta.

M. Zoltán hozzátette: nem kapott törvényellenes utasításokat, így azokat továbbította alárendeltjeinek. Mint elmondta, normális esetben a helyszínbiztosítás parancsnokának - a per negyedrendű vádlottjának - utasításait kellett volna végrehajtania, ám nem volt vele kapcsolatban és sokáig azt sem tudta, hogy ki a parancsnok.

M. Zoltán nem emlékezett arra, hogy a tévéostrom előtt este 10 óra után felhívta-e őt a negyedrendű vádlott, és hogy beszéltek-e egymással. A negyedrendű vádlott ügyvédje ezt védence híváslistájára hivatkozva közölte, hogy beszéltek egymással.

Kérdésre válaszolva M. Zoltán elmondta, hogy 800-900 rendőr kellett volna ahhoz, hogy elkezdhessék az "agresszív tömeg" oszlatását.

Egy másik kérdésre válaszolva elmondta, hogy 2006. október 23-án is műveletirányító tiszt volt, de nem tudja, hogy ki adott parancsot a lovas egységek bevetésére.

A bíró a vádlottat többször nyugalomra intette és emlékeztette arra, hogy ki a vádlott. Arra is többször felhívta a figyelmét, hogy a feltett kérdésekre válaszoljon.

Amikor a bíró azt kérdezte a vádlottól, hogy "Megtehette volna, hogy nem rendeli ki a hiányos felszerelésű rendőröket?" - M. Zoltán közölte, hogy további vallomást nem kíván tenni és újabb kérdésekre sem kíván válaszolni.

A bíró ezután felolvasta M. Zoltán korábbi vallomásait, amelyeket a 2006. október 23-i budapesti összecsapásokkal kapcsolatban tett, majd ismertette a vádlott azon jelentéseit, amelyet közvetlenül az események után készített feletteseinek.

A vádirat szerint az akkori kormányfő, Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után 2006. szeptember 18-án este demonstráció volt a Parlamentnél, majd a tüntetők egy csoportja az MTV Szabadság téri székházánál követelte, hogy olvassák be petíciójukat. Miután ez nem sikerült, a néhány száz fős tömegből kövekkel dobálták a székházat, és megtámadták a főbejáratot védelmező rendőrszázadot, többtucatnyi rendőr megsérült.

A vád szerint a század parancsnoka jelentette ugyan az ötödrendű vádlottnak, hogy védőfelszerelésük hiányos, de M. Zoltán - bár lett volna módja a hiányok pótlására - nem intézkedett. Ezért az ügyészség elöljárói gondoskodás elmulasztásával vádolja.

A per csütörtökön folytatódik az ötödrendű vádlott egy másik, korabeli jelentésének ismertetésével, majd további vádlottakat hallgatnak meg.

mti

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.