Pesti Srácok

Rendőri vezetők pere: A Rebisz volt műveletirányító tisztje ellentmondásokba keveredett

Rendőri vezetők pere: A Rebisz volt műveletirányító tisztje ellentmondásokba keveredett

A Magyar Televízió (MTV) székházának 2006-os ostromakor szolgálatban lévő M. Zoltánnak, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) volt műveletirányító tisztjének múlt heti vallomása több ponton is ellentmondásban van korábban tett vallomásaival - közölte a tárgyalást vezető Kiss Károly bíró kedden, a Fővárosi Törvényszéken.

A 2006-os őszi események miatt rendőri vezetők ellen indított per bírájának álláspontja szerint M. Zoltán, nyugállományú ezredes, ötödrendű vádlott egyebek mellett az MTV-székház ostromakor érvényes alá- és fölérendeltségi viszonyok meghatározása, illetve a szükséges védőfelszerelések pótlása kapcsán tett korábbi és jelenlegi nyilatkozatai eltérnek egymástól.

A vádlott a bíró kérdéseire válaszolva elmondta, hogy Lapid Lajos, a budapesti rendőrfőkapitány akkori közbiztonsági helyettese "izgatott lett", amikor megtudta, hogy a kiképzésre érkezett baranyai és borsodi rendőrök közül többeknek nincs védőfelszerelése, ám a budapesti főkapitány helyettese így is a helyszínre vezényelte őket.

PestiSracok facebook image

További kérdésekre válaszolva M. Zoltán kijelentette, hogy csak Lapid Lajossal tartott kapcsolatot, Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitánytól közvetlenül nem kapott utasítást. A Szabadság téri parancsnokság átvételéig nem volt tudomása arról, hogy ott erőszakos események zajlanak - tette hozzá.

Megfogalmazása szerint, ha tudta volna, hogy agresszív a tömeg a Szabadság téren, akkor "kézzel-lábbal" tiltakozott volna a borsodi és baranyai rendőrök kivezénylése ellen, hiszen ezt a lépést szakmailag sem tartotta volna helyesnek.

Mint elmondta a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól (BRFK) sem biztosítási, sem műveleti, sem híradós tervet nem kapott, így a helyi parancsnokok hívószámait sem ismerte. A Rebisz műveletirányító tisztjeként pedig nem volt alárendelve a BRFK-nak - hangsúlyozta.

M. Zoltán hozzátette: nem kapott törvényellenes utasításokat, így azokat továbbította alárendeltjeinek. Mint elmondta, normális esetben a helyszínbiztosítás parancsnokának - a per negyedrendű vádlottjának - utasításait kellett volna végrehajtania, ám nem volt vele kapcsolatban és sokáig azt sem tudta, hogy ki a parancsnok.

M. Zoltán nem emlékezett arra, hogy a tévéostrom előtt este 10 óra után felhívta-e őt a negyedrendű vádlott, és hogy beszéltek-e egymással. A negyedrendű vádlott ügyvédje ezt védence híváslistájára hivatkozva közölte, hogy beszéltek egymással.

Kérdésre válaszolva M. Zoltán elmondta, hogy 800-900 rendőr kellett volna ahhoz, hogy elkezdhessék az "agresszív tömeg" oszlatását.

Egy másik kérdésre válaszolva elmondta, hogy 2006. október 23-án is műveletirányító tiszt volt, de nem tudja, hogy ki adott parancsot a lovas egységek bevetésére.

A bíró a vádlottat többször nyugalomra intette és emlékeztette arra, hogy ki a vádlott. Arra is többször felhívta a figyelmét, hogy a feltett kérdésekre válaszoljon.

Amikor a bíró azt kérdezte a vádlottól, hogy "Megtehette volna, hogy nem rendeli ki a hiányos felszerelésű rendőröket?" - M. Zoltán közölte, hogy további vallomást nem kíván tenni és újabb kérdésekre sem kíván válaszolni.

A bíró ezután felolvasta M. Zoltán korábbi vallomásait, amelyeket a 2006. október 23-i budapesti összecsapásokkal kapcsolatban tett, majd ismertette a vádlott azon jelentéseit, amelyet közvetlenül az események után készített feletteseinek.

A vádirat szerint az akkori kormányfő, Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után 2006. szeptember 18-án este demonstráció volt a Parlamentnél, majd a tüntetők egy csoportja az MTV Szabadság téri székházánál követelte, hogy olvassák be petíciójukat. Miután ez nem sikerült, a néhány száz fős tömegből kövekkel dobálták a székházat, és megtámadták a főbejáratot védelmező rendőrszázadot, többtucatnyi rendőr megsérült.

A vád szerint a század parancsnoka jelentette ugyan az ötödrendű vádlottnak, hogy védőfelszerelésük hiányos, de M. Zoltán - bár lett volna módja a hiányok pótlására - nem intézkedett. Ezért az ügyészség elöljárói gondoskodás elmulasztásával vádolja.

A per csütörtökön folytatódik az ötödrendű vádlott egy másik, korabeli jelentésének ismertetésével, majd további vádlottakat hallgatnak meg.

mti

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.