'Székházfoglalók' a bíróság előtt
Több mint négyszázezer forintnyi összegű pénzbírsággal sújtotta a rendőrség gyülekezési joggal való visszaélés miatt a korábban a Fidesz székházát „elfoglaló” csaknem tucatnyi fiatalt. Fellebbeztek, így a bíróság dönt arról, hogy ki kell-e fizetni a büntetést.
A bíróság szerdán tárgyalja a Fidesz székházát „elfoglaló” tüntetők ügyét. A demonstráció tizenegy szervezőjét korábban a rendőrség gyülekezési joggal való visszaélés miatt összesen több mint négyszázezer forintnyi pénzbírsággal sújtotta. Az akcióval mintegy hetvenen a negyedik alaptörvény-módosítás ellen tiltakoztak, amely többek között az állami ösztöndíjas hallgatók röghöz kötésének lehetőségét is alkotmányba foglalta.
„A »székházfoglalás« ügyében tartott bírósági tárgyalásra természetesen elmegyünk, tettünk minden jogkövetkezményét vállaljuk” – tudatják közleményükben az érintettek. Visszautasítják azonban „a politikailag motivált, alaptalan eljárásokat, így azt a nevetséges vádat is – ami a jelenlegi per tárgya –, hogy azzal követtünk volna el szabálysértést, hogy a tiltakozást megelőzően gyalogosan elmentünk a Fidesz székházához”.
A helyzet valóban elég abszurd, mert Selmeczi Gabriella pártszóvivő már a március 7-i erőszakmentes polgári engedetlenségi akciót követően közölte, hogy a Fidesz-székház magánterület, így arra a gyülekezési jog nem vonatkozhat. Pár nappal később viszont bejelentette, hogy feljelentést tesznek, és a rendőrség csoportos garázdaság miatt eljárást indított.
A nyomozás során néhány fiatalt előállítottak – egyiküket a kollégiumi szobájából –, ezért a többiek úgy döntött, hogy önként jelentkeznek, azzal is demonstrálva, hogy vállalják a felelősséget a tettükért. Az eljárást végül megszüntették.
A gyülekezési joggal való visszaélést egyébként a rendőrség azért állapította meg, mert a fiatalok kettes sorokban a Fidesz-székház elé vonultak, ahol megálltak és tanakodtak, hogy mit tegyenek. Az érintettek a bírósághoz fellebbeztek a döntés miatt, egyben kérték, hogy hallgassák meg őket.
A szervezők közölték, hogy a „bírósági tárgyalás eredményét (…) nem tartjuk sorsdöntő kérdésnek”. Ugyanakkor jelzik: „ez a rezsim nem a bíróságokat használja a tiltakozások elhallgattatására és az elégedetlenek megfélemlítésére”.
„Erre más eszközöket használnak: az állami alkalmazottak kiszolgáltatottságának növelését és megfigyelését, a munkavállalói jogok és a sztrájkjog korlátozását, a választási rendszer átalakítását, politikailag motivált rendőri intézkedéséket (…), az ellenállás résztvevőinek befeketítését a Fidesz által közvetlenül vagy közvetve uralt médiában” – fogalmaznak.
Mindezek mellett szerintük „nincs is szükség aktivisták tényleges büntetőjogi felelősségre vonására és bebörtönzésére – és így fenn lehet tartani azt a látszatot is, hogy szabad országban élünk”.
Ezzel szemben azért szerveztek erőszakmentes tiltakozást, „mert a Fidesz támadást intézett az alkotmányos demokrácia és a legalapvetőbb jogaink ellen”. Az alaptörvény negyedik módosítása ugyanis „minden magyar ember jogait sérti. Valódi családokat zár ki a család fogalmából, és valódi egyházakat az egyház fogalmából. Büntethetővé teszi a hajléktalanságot, korlátozza a bíróságok és az egyetemek függetlenségét, manipulálja a választásokat”.
Forrás: nol.hu
Fotó: hir24.hu
