Pesti Srácok

Vagyoni típusú közteher jöhet szóba luxusadóként

Vagyoni típusú közteher jöhet szóba luxusadóként

Jövedéki adóként lehetetlen lenne bevezetni a luxusadót - vélik a www.ado.hu szakportál által megkérdezett adószakértők, akik szerint az általános forgalmi adó (áfa) kulcsainak "átszabása" sem biztosan kivitelezhető, így inkább vagyoni típusú adók jöhetnek szóba.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter október 9-én a TV2 Mokka című műsorában a luxusadóról azt mondta: "az áfában több kulcsot nem tudunk bevezetni, hiába akarnánk egy mondjuk 33-35 százalékos kulccsal luxusadót kivetni, ez nem olyan egyszerű". Arra a kérdésre, hogy a kormány ingatlanra, autóra vagy bankbetétre vetné ki a luxusadót, Varga Mihály nem adott konkrét választ, csak annyit mondott: "nem hiszem, hogy a bankbetétre külön luxusadót kellene kivetni".

Vámosi-Nagy Szabolcs, az EY adószakértője az ado.hu cikke szerint elmondta: a jövedéki adót az európai uniós szabályok szerint csak az úgynevezett ABC-termékekre (alkohol, benzin, cigaretta) lehet bevezetni. Ennek megfelelően a luxustermékek, mint például a luxusautók, nagy értékű ingatlanok és ékszerek nem tartoznak ide, így a jövedéki adót ezekre az árucikkekre nem lehet alkalmazni - mondta.

PestiSracok facebook image

A forgalmi adó pedig ugyancsak "kapufának" tűnik Vámosi-Nagy Szabolcs szerint, mivel egy uniós direktíva szerint csak három kulcsot alkalmazhatnak a tagországok, amelyektől csak engedéllyel lehet eltérni. Az adótörvényekben mindemellett átszabhatnák az áfakulcsok rendszerét, és az eddigi 5, 18, és 27 százalékos áfa-kulcs helyett esetleg 5, 27 és 35 százalékos adómértéket határozhatnának meg. "Ha most csak azzal számolnánk", hogy a két kedvezményes kulcsot összevonnák, hogy az általános érvényű 27 százalékos mérték mellé bevezessék a 33-35 százalékos forgalmi adót, már akkor is komoly gondot okozna az adószakértő szerint.

Vámos-Nagy Szabolcs kifejtette: ebben az esetben a tej és a kenyér, valamint a turizmus forgalmi adója változhat. Ha ezek csökkennek az 5 százalékos szintre, akkor az ágazat örül majd, de az adóbevételek jelentősen megcsappanhatnak. Ebben a rendkívül feszített költségvetésben, amelyben az áfabevételek előirányzatát még meg is emelték az előző évihez képest, a kiesés nem vállalható. Ha viszont felemelnének 27 százalékra, akkor az a választások előtt politikailag vállalhatatlan üzenet lenne.

Az is elképzelhető lenne a szakértő szerint, ha az alsó kulcs emelkedne 9 százalékra, amellyel még a 10 százalék alatti húsáfás ígéretet tartani lehetne, akkor pedig a gyógyszerek és a hírlapok árát kellene emelni, ami szintén politikailag vállalhatatlan lenne, még akkor is, ha a hús árát így lejjebb lehetne húzni.

A kedvezményes kulcsok összevonása tehát alapfeltétele lenne annak, hogy a 35 százalékos luxuskulcsot bevezessék. Ez azonban Vámosi-Nagy Szabolcs szerint mind politikailag, mind költségvetésileg annyi kockázatot rejt, amit a kormány jelen helyzetben nem vállalhat fel.

Az áfakulcsok rendszerét azonban nemcsak a politikai és költségvetési kockázatok miatt, hanem az uniós direktíva további szabályai miatt is nehéz átszabni - hívja fel a figyelmet az adó.hu cikkében Farkas Gábor, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának menedzsere. Az uniós szabályozás ugyanis nem csak a kulcsok számát határozza meg, de arról is rendelkezik, hogy a kedvezményes kulcs alá milyen termékeket lehet besorolni.

A luxusadó jövedéki adó formájában való megjelenését Farkas Gábor sem tudja elképzelni a szigorúan meghatározott termékkörök miatt. Az egyetlen luxustermék, amit a jövedéki adó hatálya alá talán be lehetne vezetni az a parfüm, aminek jelentős alkoholtartalma van, de ebből biztosan nem számíthat az állam jelentős bevételre.

Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóüzletág vezetője sem érti azt az elképzelést, hogy a luxusadót a jövedéki adó formájában vessék ki, ha a kormány a köznapi értelemben vett luxustermékek - mint nagy értékű gépkocsi, vitorláshajó, nagy értékű ingatlan, ékszer, drága ruhanemű - megadóztatását tervezi.

Az ugyan elképzelhető, hogy olyan termékekre, mint a dohányáru vagy az alkohol, erőteljesen megemelik a jövedéki adót, ez viszont nem nevezhető luxusadónak. Az is elképzelhető lenne, hogy egyes további energiahordozókra jövedéki adót vetnének ki, ami viszont ellentétes lenne a kormányzat rezsicsökkentő terveivel, és ugyancsak nehéz lenne luxusadónak nevezni.

Az adószakértő szerint kétfajta különadó jöhet szóba: az egyik a vagyoni típusú adó, mint például az ingatlanadó, vagy gépjárműadó. A másiknál, a fogyasztási típusúnál azonban nagyon vigyázni kell, hogy "nehogy az áfára hasonlítson, mert ezt az unió nem engedélyezné" - olvasható a cikkben.

mti

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.