Zsebszerződések: Lehúzzák a rolót
A vidékfejlesztési tárca ok-okozati összefüggést lát a nyugati határszélen élénkülő földforgalom és a zsebszerződések elleni intézkedések között. Talán az uniós gazdák szabadulni igyekeznek zsebszerződésekkel szerzett földjeiktől? Már most látszik: mozgalmas időszak előtt áll a magyar agrárvilág - írta mai számában a Népszabadság.
Rab László írása szerint a zsebszerződéseket illetően a kormány meglehetősen radikális megoldást választott. Speciális dokumentummal gátolják a színlelt szerződések legalizálását. Az ilyen szerződéseket többnyire 2004 májusa után, az ország uniós csatlakozását követően kötötték, általában a nyugati határszélen. A szerződéseket azért nevezik színleltnek, mert a felek jogszerűtlen magatartást próbáltak abban a színben feltüntetni, hogy az szabályos. Ez a gyakorlatban úgy nézett ki: a földvásárlásra képtelen külföldi gazda és a magyar fél egy dátum nélküli dokumentumot írt alá. Aztán azt várták, hogy a földvásárlási moratórium lejárta után át tudják majd írni a földet annak a nevére, aki fizetett. A színlelt szerződés sokak szerint arra irányult, hogy átverjék az államot. Az átadott pénzről sokfajta más szerződést is köthettek: a kölcsönszerződéstől a leleményes ajándékozási megoldásig terjed a skála. Az „álvevő” valamilyen bizonyítékot bizonyára szeretett volna magánál tartani. A zsebszerződéses felek arra számítottak, hogy 2014-ben előhúzzák a fiókban megsárgult megállapodást, és ráírják a dátumot. Nos, ezt a számítást húzta keresztül az állam azzal, hogy előírta: speciálisan jelölt papírra kell rögzíteni a szerződést. Csak ezt a hamisíthatatlan dokumentumot aláírva lehet az adásvétel folyamatát megkezdeni.
Az akadálypálya lényege, hogy a földbizottságok színre lépése, az új földszerzési elővásárlási rangsor és a hatósági ellenőrzés egybeesik az egyedileg jelölt papírra kötelezően írandó adásvétel kezdetével. Azaz: semmit sem ér a régi dokumentum utólagos dátumozása. Az adásvételt csak olyan papírra tudják rögzíteni, amit a földbizottságnak és a hatóságnak ellenőriznie kell. Példával: ha egy külföldi 2006-ban megvette a területet, legkorábban 2014.május 1-jén tudná az eredeti (zseb)szerződéssel átíratni a területet. De mivel januártól belép a rendszerbe az egyedileg jelölt formátum, a földbizottsági vétó és a hatósági eljárás, így ezt nem tudja megtenni. Nem tudja megkerülni a helyi gazdákból álló elővásárlók körét és a földbizottságokat sem.
Az adásvételi eljárás során a következő szabályok az érvényesek: a gazdának az ár feltüntetésével fel kell adnia egy hirdetést, arról, hogy eladná a földet. Erre – mondjuk – öten jelentkeznek. Az eladó az öt jelentkező közül kiválasztja a legrokonszenvesebbet, s megírják az ügyvédnél a szerződést. Az ügyvéd kitölti a speciális dokumentumot, és kész az adásvételi szerződés. Ezt először ki kell függeszteni az önkormányzatnál. Eltelik hatvan nap, ami alatt az elővásárlásra jogosult helyi gazda dönthet, elfogadja a szerződési feltételt és él elővásárlási jogával, vagy sem. Tételezzük fel, hogy elfogadja. Ezt közli a jegyzővel. A hatósági eljárás során ellenőrzik, hogy a nyilatkozó jogosult volt-e rá. Ha minden rendben van, a hatóság megküldi a helyi földbizottságnak az adásvételi szerződést, hogy kiderüljön, támogatja-e az adásvételt. Megvizsgálják az árat is. Nem lehet azzal trükközni, hogy (papíron) megegyeznek egy mások által nem vállalhatóan nagy összegben, de később mégis potom összegért cserél gazdát a föld. A hatóság és a földbizottság ellenőrzi, hogy az összeg megfelel-e a piaci viszonyoknak. Ha a bizottság úgy dönt, hogy több elővásárlási jogosultat is támogat, visszaküldi a dokumentumot a hatóságnak. Az megnézi, hogy az elővásárlási rangsorban ki áll előrébb, az veheti meg a földet.
Aki zsebszerződéssel adta el a földet 2006-ban, és úgy dönt, hogy most megpróbálja legalizálni, a jogi akadályok miatt minden bizonnyal meghiúsul az adásvétel, és a magyar gazdának vissza kell fizetnie a zsebszerződéssel korábban eladott föld árát.
– Nehezen tudok aggódni azért –jelentette ki Bitay Márton földprogramért felelős államtitkár –, aki színlelt szerződéssel át akarta verni az államot, jogszabályellenesen eladta a földet, és ezért pénzt is kapott. Az állam nem tud azok segítségére sietni, akik jogszabályt próbáltak kikerülni. Az államtitkár kitért arra is: érdekes jelenség, hogy a nyugati határszélen növekszik a földforgalom. Ebből arra lehet következtetni, hogy akik nem tudják értékesíteni a területeket, strómangazdákon keresztül megpróbálnak most szabadulni a földtől. Sok a lelemény, de azt mondom, az új szabályok kijátszásához fel kell kötni az alsóneműt. A rendelkezések december 15-től, január 1-jétől és májusban lépnek hatályba. Pontot teszünk egy korszak végére, a mutyizós, spekuláns réteg eltűnik a földpiacról.
A jelek szerint arra is gondoltak, mi lesz a 2004 előtt kötött zsebszerződésekkel. Akkor sem lehetett külföldieknek földet venni nálunk. Hiába műveli a határszélen a földet egy tagállami állampolgár, ha nem lesz bejegyezve földtulajdonosként december 31-én, január elsején már csak a speciális dokumentummal tudná elintézni. De ez május 1-jéig nem lehetséges, mert addig tart a külföldiekre vonatkozó moratórium. Január elseje után viszont azért nem tudja bejegyeztetni, mert át kell verekednie magát a rangsoros akadályversenyen. A kör bezárult.
Milyen kijátszási lehetőségek maradnak? Elképzelhető, hogy a fű alatti „tulajdonos” a magyar törvényekre való tekintettel bérlőként bukkan fel a rendszerben. A használatra vonatkozóan ugyanis mások a szabályok, azt nem korlátozzák olyan szigorúan, mint a tulajdonlást. De ott is van hatósági eljárás és rangsor, amelyben a helyben lakó gazdák előrébb sorolódnak. Megelőzi őt az a jogi személy is, amelynek helyben van a székhelye. Az uniós polgár csak abban az esetben használhatja a termőföldet, ha az adott településen van bejelentve.
– A spekulánsok ellen kell küzdeni, függetlenül attól, hogy valaki magyar vagy külföldi – jelentette ki az államtitkár. – Vitán felül áll, hogy a majdnem korlátlanul forgalomképes földből iszonyúan korlátozott forgalomképes „áru” lesz. Vállaljuk. Lehet, hogy minderre az Európai Unió azt fogja mondani, hogy a magyarok megint trükköznek. A kérdés, hogy jogilag kifogásolhatók-e a lépéseink. Miután átnéztük, hol és miért bukott meg a dán földtörvény, hogyan tudott EU-konform lenni a francia, a szabályok adoptálása után abban bízom, hogy a nemzetközi földjogi szakértőink is jó munkát végeztek. És végül Brüsszelben is meg fog állni a magyar földtörvény.
Földbizottság, rangsor és jogi akadálypálya
Az új földtörvény több eleme január 1-jén lép hatályba. A törvény értelmében az EU-állampolgár nem számít külföldinek, így 2014. május elsejétől elvileg vehet földet Magyarországon. Igaz, számos feltételnek meg kell felelnie. Végig kell mennie a hatósági eljáráson, illetve egyedileg jelölt ingatlanadásvételi szerződést kell kötnie. A procedúra során nagy szerep jut majd a helyi földbizottságoknak, ám ezek kapcsán a jogi szabályozás kialakítása még hátravan. A földforgalomról szóló jogszabály csak annyit mond ki, hogy van ilyen bizottság, és vétójogot kap. Hogy mikor és hogyan alakul meg, s kik lesznek a tagjai, később derül ki. A kormány deklarált célja a családi gazdaságok támogatása, a nagyüzemek kárára. Jelenleg 50-50 százalék a nagy- és a kisüzemek közti arány. Ezt 80-20-ra szeretnék hosszú évek alatt változtatni. A törvény kardinális pontja a földszerzési rangsor. Aki nem helyben lakó gazdaként szeretne földet venni, ki kell várnia a többieket. Miután a termőföldforgalom évente az összes föld két százalékára terjed ki, itt erőteljes várakozásra kell számítani. A rangsorral a kormány azokat a támadásokat igyekszik visszaverni, amik szerint a törvény az oligarcháknak –mások szerint a legkisebb gazdáknak – kedvez. Bitay Márton, államtitkár szerint a helyben lakó, jellemzően családi gazdáknak kedveznek. Mint mondta, a földtörvénnyel olyan jogi akadálypályát állítottak fel, ami kizárja, hogy a helyben lakó gazdákon kívül másvalaki könnyen jusson földhöz. A kormány a földéhséget szeretné enyhíteni annak a 250 ezer hektárnak a kiosztásával is, melyet a Földet a gazdáknak program keretében pályáztatnak. A Nemzeti Földalap által meghirdetett 100 ezer hektár mellett 140 ezer hektárnyi nemzeti parki területet is bevontak a programba. Szántóföld esetében 20, legelőknél 60 hektár az átlagos birtokméret. A 100 hektárnál nagyobb szántók aránya jelenleg két százalék. A cél a gazdák földhöz juttatásával az: a növénytermesztés és az állattenyésztés felborult egyensúlyát is helyreállítsák.
A cikk eredeti változata a Népszabadság mai számában olvasható.
Forrás: nol.hu
Fotó: nepszava.hu
