Pesti Srácok

A bürokrácia útvesztőjében akadt el a meggyalázott gyermekek ügye

A bürokrácia útvesztőjében akadt el a meggyalázott gyermekek ügye

A szüleik által kínzott és megerőszakolt 8, 9, 10 éves szigetszentmiklósi gyerekek már évekkel ezelőtt beszéltek az erőszakról a tanároknak, az iskola lépéseket is tett – nyilatkozta a Velvetnek a helyi általános iskola igazgatónője. Négy éven át küzdöttek a gyermekvédelmi rendszerben azért, hogy a bántalmazott gyerekeket kiemeljék a családból. Volt, hogy az iskolában fürdették őket a tanárok, rendszeresen vittek nekik otthonról ételt. Rendőrségi ügy is volt korábban az intézményvezető szerint.

Négy évükbe telt, mire elérték, hogy nevelőszülőkhöz kerüljenek a gyerekek. „Nem hatóság vagyunk, az iskola mindent megtett, amit lehetett, családlátogatás, rendőrségi ügyintézés, ruhagyűjtés, tetűirtás, gyámhatóság, családsegítő értesítése, csak jelzési jogunk van" -mondta a Velvet megkeresésére dr. kiss Anna, a szigetszentmiklósi általános iskola igazgatónője.

Az iskola a gyermekvédelmi rendszerben évekig fennakadt a bürokrácia útvesztőjében, mivel az iskola nem hatóság, nincs intézkedési joga, csak a jog szerint meghatározott hatóságoknak tudnak jelezni a problémákról. A szigetszentmiklósi gyermekbántalmazás ügye a gyámhatóságokig jutott. "Annyi mindenkinek van mindenféle joga, az ártatlanság vélelme, a bizonyítás, annyira bürokratikus, lassú a rendszer, amikor már a rendőrségnek kellene lépni, ott valahol elsikkad."

PestiSracok facebook image

A lakihegyi család környezetében élők a családfőt józan életű embernek ismerték, a közeli hulladék-újrahasznosítási telepen dolgozott, fizetését rendszeresen hazaadta. Az igazgatónő szerint a történtek ellenére gyerekek imádták a szüleiket. Mint ismert, a párnak nyolc gyermeke született, kettőt korábban kiemeltek a családból, kettő elhunyt.

A teljes cikk a velvet.hu-n olvasható

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.