Pesti Srácok

Tanúként hallgatták ki a Prisztás-gyilkosság egyik volt gyanúsítottját

Tanúként hallgatták ki a Prisztás-gyilkosság egyik volt gyanúsítottját
Prisztás Józsefet 1996. november 1-jén gyilkolták meg. Fotó: Origo.hu

Tanúként hallgatta ki a Fővárosi Törvényszék szerdán a Prisztás József megölésének vádjával P. Tamás és két társa ellen folyó büntetőügyben az egyik korábbi gyanúsítottat.

A tanúnak - akivel szemben megszűnt az eljárás - fiatalkori barátja volt még az 1980-as évekből P. Tamás, aki - mint elmondta - "seftelt, csinált dolgokat". A tanú egy fővárosi szórakozóhelyet felügyelt P. Tamás bizalmi embereként az 1990-es évek második felében, heti 50-60 ezer forintot kapott azért akkoriban, hogy ellenőrizze a személyzet munkáját.

Volt, hogy a tanú a személyi igazolványát egy évre is odaadta P. Tamásnak "pucoláshoz" - mert menekülnie, bujkálnia kellett az elsőrendű vádlottnak -, de az okmányok hiánya nem okozott gondot a tanúnak, hiszen nem mozdult ki Újpalotáról. "Külvárosi srác vagyok" - jegyezte meg. Arra a kérdésre, kapott-e ellenszolgáltatást személyi okmánya használatának átengedéséért, a tanú úgy reagált: "Egy fillért sem! Ja, dehogynem. Százezer forintot havonta."

PestiSracok facebook image

A tanúnak elmondása szerint gyakran eltűntek az iratai, és a mobiltelefonja is, mert "elég rossz életet élt", nem vetette meg az italt, a kábítószert és a szerencsejátékokat. Továbbá egy alkalommal P. Tamás kérésére bejelentkezett egy fővárosi lakásba, amelyet valójában P. Tamás használt.

A tanút Prisztás megölésével kapcsolatban egyszer már másfél évtizeddel ezelőtt is kihallgatták a rendőrök, ám azt a vallomását a tanú nem tartotta fenn, nem is igen emlékezett rá, mert - mint mondta - egy átmulatott éjszaka után beszéltek vele a rendőrök.

A tanú - több korábban meghallgatott másik tanúval ellentétben - határozottan állította, hogy P. Tamás és Prisztás nem veszett össze. (Az eljárás során eddig több tanú is részletesen beszélt az elsőrendű vádlott és az áldozat közötti jelentős elszámolási vitáról, amely a vádiratban is szerepel.) Lakatos Andrásról, az alvilág bankáraként is emlegetett Kisbandiról a tanú azt mondta: "linkóci, kaszinós, de jó gyerek", aki nagyon nagy pénzzel tűnt el.

A tanú elmondása szerint nemcsak P. Tamást ismerte jól, hanem gyerekkorától kezdve Döcher Györgyöt is, akinek a neve akkor lett ismert a szélesebb nyilvánosság előtt, mikor egy máig ismeretlen ember lelőtte őt és bolgár nemzetiségű testőrét a XV. kerületi Palota presszóban 1999-ben. Döcher erőszakos bűncselekmények miatt jogerősen kiszabott ötéves börtönbüntetésének ideje alatt tartózkodott engedéllyel a saját presszójában.)

P. Tamás és társainak büntetőpere továbbra is rendkívüli biztonsági intézkedések mellett folyik. Tucatnyi maszkos, géppisztollyal felfegyverzett büntetés-végrehajtási őr vigyázta szerdán a három vádlottat, és többtucatnyi egyenruhás, illetve civil felügyelte a bíróság épületét, a bíró pedig a tárgyaláson nem engedélyezte a sajtónak a hang-, illetve képfelvétel készítését.

A vádirat szerint P. Tamás, aki 1994 és 2000 között az Energol Rt. vezérigazgatója volt, a cég tevékenysége révén jelentős vagyont szerzett, és egyre nagyobb befolyásra tett szert az alvilágban. 1996-ban kölcsönügyletek folytán elszámolási vitába keveredett a budapesti éjszakai élet másik meghatározó alakjával, Prisztás Józseffel, és elhatározta, hogy megöleti őt. A későbbi áldozatot P. Tamás ismerőse csalta a III. kerületi Ladik utcába 1996. november 1-jén, majd ott P. Tamás testőre pisztollyal fejbe lőtte a kocsijába beszálló Prisztást, aki a helyszínen meghalt. Az eljárás során mindhárom vádlott tagadta bűnösségét.

P. Tamás egy időben a legkeresettebb magyar bűnözők listáját vezette, tavaly júliusban elfogták, és előzetes letartóztatásba helyezték. A hatóságok őt gyanúsították meg Prisztás József meggyilkolása mellett a négy halálos áldozatot követelő 1998-as Aranykéz utcai robbantással, amelyben meghalt a sajtóban rendőrségi informátorként is emlegetett Boros József Károly, továbbá Seres Józsefnek és testőrének meggyilkolásával 1999-ben, Tahitótfaluban.

Portik Tamás neve a közelmúltban azzal összefüggésben vált széles körben ismertté, hogy nyilvánosságra kerültek a 2008-ban, a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal élén álló Laborc Sándorral folytatott megbeszélései. A két beszélgetésről készült hangfelvételek leirata szerint Portik Tamás félt, hogy 2010-ben a baloldal elveszíti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle, Laborc viszont közéleti szereplőkre terhelő információkat várt tőle. Abban az ügyben hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás gyanúja miatt folytat eljárást a Központi Nyomozó Főügyészség.

mti / fotó: origo.hu

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában

A Hálózat 2018 december 10.
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.