Pesti Srácok

Amerika és a politikailag korrekt karácsony

Amerika és a politikailag korrekt karácsony

A nagy többség kiáll a hagyományos karácsony mellett Amerikában, a hangos kisebbség azonban politikailag korrekt ünnepeket akar: színes bőrű Mikulást, ferde szemű Jézuskát. December 25-e újabban nem a keresztények megváltójának történelmi születésnapja, hanem egy mítosz, amit mindenki a saját képére formálhat - írja a Hetiválasz.hu tudósítója San Franciscoból.

A Pew Research Center felmérése szerint az amerikaiak 92 százaléka ünnepli a karácsonyt, 51 százalékuk tartja vallási ünnepnek, 32 százalék hagyománytisztelő időszaknak, mindössze 9 százalék negligálja az ünnepet. Ezt a véleményt húzzák alá a tévéműsorok is, amikor rendületlenül sugározzák a karácsonyi koncerteket - köztük Barack Obama részvételével a hivatalos washingtoni műsort -, a megható, felemelő filmeket, sőt a Hallmark csatorna huszonnégy órán keresztül csak karácsonyi szellemű filmeket sugároz. Lehet, hogy nem meggyőződésből teszik, hanem mert ők is a piacról élnek. Erre van igény országszerte. Az amerikaiak többsége ragaszkodik az ünnep hagyományos jellegéhez.

Ugyanakkor a karácsony közeledtével mindig is felerősödnek az állam és egyház különválasztását felhasználó, karácsonyt tagadó ateista csoportok szólamai. A konzervatív oldalon egyenesen a karácsony elleni háborúról beszélnek. A hangos kisebbségnek már eleve fáj, hogy december 25-e állami ünnep, hogy a köztereken karácsonyfákat, netán betlehemi jászlakat állítanak fel. Hogy az állami iskolákban vallási vonatkozású karácsonyi dalokat énekelnek a diákok. Kirekesztőnek számít, ha valaki boldog karácsonyt és nem boldog ünnepeket kíván, hiszen ezzel is sérti a más vallásúakat és az ateistákat. Idén Floridában az állami karácsonyfa és a betlehemi jászol mellé az ateisták felállították a Festivity póznát, amit sörös dobozokkal díszítettek fel. A Festivityt, az ateisták „karácsonyát" december 23-án ünneplik, aminek elterjedéséhez jelentősen hozzájárult a Seinfeld című nagysikerű tévésorozat. Oklahomában a Tízparancsolat szobor mellé sátánista emlékművet emeltek. Rhode Island államban a heves tiltakozásra a kormányzó kénytelen volt visszakeresztelni az „ünnep fáját" karácsonyfára. New Yorkban nagy plakátokon olvasható: „Kinek van szüksége karácsonykor Krisztusra? Senkinek." Vagy: „Ünnepeljük a karácsony igazi értelmét, a családot, barátokat, az ételt és a jótékonyságot!" Egy New York-i politikus, Andrew Lanza így fakadt ki a falragaszok ellen: „Amikor keresztények milliói készülnek a karácsonyra, egy intoleráns, gyűlölködő csoport szándékosan teszi nevetségessé a New York-i milliók hitét. Nem az a baj, hogy ezek az emberek nem hisznek Istenben, hanem hogy fogalmuk sincs a mások iránti türelemről, a civilizált viselkedésről, a kedvességről."

PestiSracok facebook image

Új témaként került be a vitába, hogy vajon szabad-e a fehéreknek kisajátítani a Mikulást. Egy országos figyelmet kiváltó blogger szerint a Mikulást egy pingvinnek kellene felváltani, hiszen akkor mind a feketéket, mind a fehéreket képviselné. A betlehemi Jézuska is lehetne színes bőrű, ferde szemű, hiszen a karácsony nem történelmi tény, csak kitaláció, aminek különféle szimbólumai lehetnek szerte a világon. Konzervatív elemzők egyetértenek abban, hogy a politikai korrektség nevében a karácsony átértékelésével Krisztust és a megváltás valóságát tagadják, azaz a kereszténység alapját próbálják aláásni. Nem máskor, mint karácsonykor.

Fotó: Ibtimes.com

Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.