Pesti Srácok

Amerika és a politikailag korrekt karácsony

Amerika és a politikailag korrekt karácsony

A nagy többség kiáll a hagyományos karácsony mellett Amerikában, a hangos kisebbség azonban politikailag korrekt ünnepeket akar: színes bőrű Mikulást, ferde szemű Jézuskát. December 25-e újabban nem a keresztények megváltójának történelmi születésnapja, hanem egy mítosz, amit mindenki a saját képére formálhat - írja a Hetiválasz.hu tudósítója San Franciscoból.

A Pew Research Center felmérése szerint az amerikaiak 92 százaléka ünnepli a karácsonyt, 51 százalékuk tartja vallási ünnepnek, 32 százalék hagyománytisztelő időszaknak, mindössze 9 százalék negligálja az ünnepet. Ezt a véleményt húzzák alá a tévéműsorok is, amikor rendületlenül sugározzák a karácsonyi koncerteket - köztük Barack Obama részvételével a hivatalos washingtoni műsort -, a megható, felemelő filmeket, sőt a Hallmark csatorna huszonnégy órán keresztül csak karácsonyi szellemű filmeket sugároz. Lehet, hogy nem meggyőződésből teszik, hanem mert ők is a piacról élnek. Erre van igény országszerte. Az amerikaiak többsége ragaszkodik az ünnep hagyományos jellegéhez.

Ugyanakkor a karácsony közeledtével mindig is felerősödnek az állam és egyház különválasztását felhasználó, karácsonyt tagadó ateista csoportok szólamai. A konzervatív oldalon egyenesen a karácsony elleni háborúról beszélnek. A hangos kisebbségnek már eleve fáj, hogy december 25-e állami ünnep, hogy a köztereken karácsonyfákat, netán betlehemi jászlakat állítanak fel. Hogy az állami iskolákban vallási vonatkozású karácsonyi dalokat énekelnek a diákok. Kirekesztőnek számít, ha valaki boldog karácsonyt és nem boldog ünnepeket kíván, hiszen ezzel is sérti a más vallásúakat és az ateistákat. Idén Floridában az állami karácsonyfa és a betlehemi jászol mellé az ateisták felállították a Festivity póznát, amit sörös dobozokkal díszítettek fel. A Festivityt, az ateisták „karácsonyát" december 23-án ünneplik, aminek elterjedéséhez jelentősen hozzájárult a Seinfeld című nagysikerű tévésorozat. Oklahomában a Tízparancsolat szobor mellé sátánista emlékművet emeltek. Rhode Island államban a heves tiltakozásra a kormányzó kénytelen volt visszakeresztelni az „ünnep fáját" karácsonyfára. New Yorkban nagy plakátokon olvasható: „Kinek van szüksége karácsonykor Krisztusra? Senkinek." Vagy: „Ünnepeljük a karácsony igazi értelmét, a családot, barátokat, az ételt és a jótékonyságot!" Egy New York-i politikus, Andrew Lanza így fakadt ki a falragaszok ellen: „Amikor keresztények milliói készülnek a karácsonyra, egy intoleráns, gyűlölködő csoport szándékosan teszi nevetségessé a New York-i milliók hitét. Nem az a baj, hogy ezek az emberek nem hisznek Istenben, hanem hogy fogalmuk sincs a mások iránti türelemről, a civilizált viselkedésről, a kedvességről."

PestiSracok facebook image

Új témaként került be a vitába, hogy vajon szabad-e a fehéreknek kisajátítani a Mikulást. Egy országos figyelmet kiváltó blogger szerint a Mikulást egy pingvinnek kellene felváltani, hiszen akkor mind a feketéket, mind a fehéreket képviselné. A betlehemi Jézuska is lehetne színes bőrű, ferde szemű, hiszen a karácsony nem történelmi tény, csak kitaláció, aminek különféle szimbólumai lehetnek szerte a világon. Konzervatív elemzők egyetértenek abban, hogy a politikai korrektség nevében a karácsony átértékelésével Krisztust és a megváltás valóságát tagadják, azaz a kereszténység alapját próbálják aláásni. Nem máskor, mint karácsonykor.

Fotó: Ibtimes.com

Ajánljuk még

Eldorádóból Mexikóba – Ma negyven éve, hogy utoljára vb-re jutott a magyar válogatott

Exkluzív 2025 április 17.
Napra pontosan negyven éve annak, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a mexikói világbajnokságra. Akkor még csak nem is sejthettük, hogy a következő négy évtized vb-mentes lesz számunkra. Ma, ennek ismeretében még inkább felértékelődik a negyven évvel ezelőtti fantasztikus vb-selejtezős menetelés, amelyre a koronát a Hanappi-stadionban tette fel Mezey György legénysége. A máig emlékezetes bécsi diadalt idézzük most fel az évforduló alkalmából.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

Visszatértek a migránsok és embercsempészek, újra háborús övezet lehet a déli határ

Exkluzív 2024 szeptember 22.
Négy-öt hónapig volt nyugalom a déli határon, miután a szerb kormány egy éve kivezényelte a különleges erőket, köztük a katonaságot, hogy kitakarítsák a Palics és Szabadka környéki erdőt. Embercsempészek és kiképzett tálib terrorista bandák egyaránt tanyáztak itt; felosztották egymás között a déli határ menti sávot. Az erdőkben irdatlan mennyiségű fegyver, gránátok, taposóaknák kerültek elő - melyeket mind ezek a terroristák és embercsempészek rejtettek el. Egy éve ropogtak a fegyverek, olykor már a lakott területeken is, most megint egyre feszültebb a helyzet. Az Akta stábja helyi segítőkkel járta körül az érintett területet, megmutatunk több olyan videófelvételt is, amelyek frissek, s amelyeket a migráns bűnözők töltöttek fel a világhálóra, egymásnak üzengetve. Azt mondják hetek kérdése, és megint háborús övezet lesz a határ szerb oldala.