Gyurcsány: Se vatikáni szerződés, se köztévé
Tizenhat pontból álló programot hirdetett meg Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke vasárnap Budapesten. A pártelnök tájékoztatása szerint a programot februárban véglegesítik, és további 70-80 ponttal kiegészítik. Szavai szerint nem akarnak "kompromisszumot az önkénnyel", hanem le akarják győzni, és ezt tisztességes, jogszerű eszközökkel képviselik a kampányban.
Gyurcsány Ferenc az első pontként az európai jövőt említette, közös szándékként jelölte meg az euró bevezetése feltételeinek megteremtését 2018-ig, és 2020-tól a közös valuta bevezetését. Álláspontja szerint Magyarország a hétköznapjaiban osztozó emberek közös hazája, ezért annak lenne választójoga, aki állandó lakhellyel itt él, itt fizet adót, és vállalja döntése következményét.
A pártelnök jelezte: Magyarországon a vallásos meggyőződésnek a legszentebb magánügynek kell lennie. Kiemelte: felmondanák a vatikáni szerződést, megszüntetnék az összes egyházi privilégiumot és az egyházaknak fizetett hitéleti támogatást.
Kitért arra is, hogy a népszerű gyorshitelek még nagyobb szegénységet hoznak azoknak, akik felveszik, így ha dönteni kell, mire költsenek, akkor "Ferenc pápával egyetértve letérdelni a szegényekhez, ájtatosság helyett pedig alapítsuk meg a legszegényebbek bankját, a szolidaritási bankot, abból a pénzből, amelyet ma alapvetően hitbeli támogatásra fordítunk".
Gyurcsány Ferenc a gazdaságról szólva jelezte: hisz a versenyben, a magántulajdonban és a piac önszabályozásában, de a lemaradt övezeteknek kormányzati beavatkozásra van szükségük, így különleges gazdasági övezeteket jelölnének ki, ahol egyebek mellett adócsökkentést, célirányos képzést, a helyi közlekedés fejlesztését valósítanák meg.
Szólt arról, hogy fel kell számolni a földbérleti szerződéseket, mert nemcsak a családi gazdaságoknak van szükségük földre, hanem azoknak a társas vállalkozásoknak is, amelyek fejlett technológiával dolgoznak, és ezreknek, tízezreknek adnak munkát.
Az ellenzéki politikus utalt arra is, hogy a kis- és közepes vállalkozásokat gyakran hazugságba kényszerítik, mert nem bírják a munkaterheket, ezért a DK sávossá tenné a munkáltatók tb-terheit, attól függően, hány embert alkalmaznak.
Mint mondta, nem kell minden ügyben visszatérni a 2010-es állapotokhoz, de baloldali emberek nem érthetnek egyet a kormány családpolitikájával. Véleménye szerint a mostani rendszer bünteti a szegény családokat, ezért a családi adókedvezmény helyett valamennyi pénzt a családi pótlék radikális emelésére kell fordítani. Hozzátette: bölcsőde- és óvodaépítési programot is indítani kell, és a térítési díjak jövedelemarányos maximalizálására van szükség.
Gyurcsány Ferenc szólt arról is, hogy "érdemes megemlékezni Trianonról", de előre kell nézni, olyan oktatást kell bevezetni, ahol érettségire minden gyerek beszél legalább egy idegen nyelvet, 2018-2020-ra pedig minden általános és középiskola kéttannyelvű lenne.
A DK elnöke szólt arról is, hogy ki kell nyitni a felsőoktatást, az első évre sokakat be kell engedni és majd a vizsgák eldöntik, a diákok mire képesek. Hangsúlyozta: méltányos tandíjat kell fizetni, de a jó tanulóknak nagyvonalú ösztöndíjat szánnak.
Arról is beszámolt: pártja eltörölné a kötelező nyugdíjkorhatárt, államilag vezetett egyéni nyugdíjszámlákat hozna létre, és folyamatosan tájékoztatná az 50-55 év körülieket, hogy ha akkor nyugdíjba mennének, a korábbi befizetéseik megalapoznák-e a tisztességes nyugdíjat. Hozzátette: jóváírnák az "elrabolt" magán-nyugdíjpénztári befizetéseket is.
Gyurcsány Ferenc a rezsicsökkentéssel összefüggésben úgy vélte: "számháború" helyett a nap- és szélenergiát kell támogatni, továbbá félmillió család otthonának hőszigetelését, nyílászárócseréjét és más fenntartható megoldásokat.
A nőpolitikáról szólva jelezte: 2016-tól a tőzsdére bevezetett és állami vagy önkormányzati tulajdonú társaságok vezető testületeinek egyharmadában nőknek kell lenniük, 2018-tól pedig a választási listák ugyancsak egyharmadát nőknek kell betölteniük.
A DK elnöke tizenhatodik pontként a köztévé megszüntetését nevezte meg, a fenntartására költött tízmilliárdokat pedig hír- és közéleti műsorok készítésére, tévéfilmekre, kulturális programok finanszírozására fordítanák.
A rendezvényen bemutatták a DK 18 budapesti egyéni jelöltjét is. A párt színeiben Kerék-Bárczy Szabolcs, Bács Márton, Bauer Tamás, Oláh Zsigmond, Szabó Zoltán, Simon György, Vadai Ágnes, Niedermüller Péter, Élő Norbert, Hazai Iván András, Arató Gergő, Hajdu László, Sebők László, Gy. Németh Erzsébet, Ferencz István, Nemes László, Borka-Szász Tamás és Gréczy Zsolt indul az országgyűlési választáson.
mti / MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
