Pesti Srácok

Kishantos: Ács Sándorné–Budai Gyula 1–0

Kishantos: Ács Sándorné–Budai Gyula 1–0

Pert vesztett Budai Gyula Kishantos-ügyben – írja a greenfo.hu. Az első fokú ítélet szerint Budai valótlanságokat állított Ács Sándornéról, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetőjéről a Magyar Hírlapban április 23-án. A bíróság 800 ezer forint nem vagyoni kártérítésre kötelezte Budait, és eltiltotta a további jogsértésektől. A bíróság szerint nem igaz, hogy Ács Sándorné 600 hektárnyi állami földterületet bérel Kishantoson és a környéken, és éveken át nem fizette a bérleti díjat. Nem igaz az sem, hogy Ángyán József intézte el, hogy Ácsné részletfizetést kapjon az NFA-tól a 27 millió forintos bérleti díj hátralékára, mivel nem is volt bérletidíj-tartozása. Az állítások „Bűncselekmény lesz a zsebszerződés – Budai Gyula: Hat hónapnyi átmeneti időt kapnak, akik illegális úton jutottak a földekhez, utána drákói szigor jön, nem lesz kegyelem” címmel jelentek meg egy interjúban. Az ügy előzménye, hogy 2012. március 13-án Ács Sándorné az Élőlánc Magyarországért képviseletében nyilvános petícióátadást szervezett a Váli-völgy gazdáinak Budapesten, a Vértanúk terén. A gazdák jelezni kívánták a Kormány és a Parlament képviselőinek, hogy nem kapták meg a pályázatra kiírt állami földeket.

Fotó: 168ora.hu

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.