Sólyom László: alkotmányellenesek az alkotmánymódosítások
Sólyom Lászlónak, mint az Akadémia májusban választott rendes tagjának a székfoglaló beszédét komoly szakmai és politikai érdeklődés kísérte, részben a téma – Normahierarchia az alkotmányban –, részben az egykori AB-elnök jogtudósnak a jelenlegi alaptörvénnyel kapcsolatos kritikus viszonya miatt. Az ex államfő gyakorlatilag telt ház előtt tartotta meg súlyos bírálatokat tartalmazó akadémiai székfoglalóját az MTA felolvasótermében. - írja a Népszabadság.
Az előadó a történeti előzményektől eljutott egészen a kortárs alkotmányjog egyik legizgalmasabb kérdéséig, az alkotmányellenes alkotmánymódosítások problematikájáig, illetve az alkotmányvédő alkotmánybíróságok és a módosító parlamentek (nem csak Magyarországon megfigyelhető) harcáig. Mint rámutatott, ezeket a csatákat sokszor történelmi kényszerek, például a jogilag nehezen követhető tempójú változások váltják ki – mint például Indiában vagy Törökországban –, Magyarországon viszont nem volt ilyen külső kényszerítő erő, itt a kormánytöbbség szubjektív alkotmánykritikája élezte ki a konfliktust.
– Alighogy hatalomra került a kormány, 2010-ben az állami pénzügyek teljes területén kizárta az Alkotmánybíróság illetékességét, vagyis a kormányzati működés egyik legfontosabb zónájában gyakorlatilag felfüggesztette az alkotmányt – fogalmazott Sólyom László, emlékeztetve rá, hogy a lépést a végkielégítésekre visszamenőlegesen kivetett 98 százalékos különadó „megvédésének” szándékával indokolták. Miután a drasztikus beavatkozásra az AB mindössze egymondatos közleménnyel reagált, az Orbán-kabinet ezután rendszert csinált belőle, hogy az alkotmányellenesség miatt megsemmisített rendelkezéseket – nem csak a különadóval kapcsolatban – beépítette az alkotmányba, folyamatosan tágítva az „alkotmánymentes szabad szféra” határát. – Az alkotmánysértő szabályok alkotmányba emelése nyomán a társadalom kiszolgáltatottá válik, az Alkotmánybíróság pedig nem tudja ellátni alkotmányvédelmi feladatát – szögezte le Sólyom, azt is hozzátéve: a jelenlegi konstrukcióban már nem az AB az alkotmányvédelem legfőbb szerve (hiába áll ez az alaptörvényben), hanem a felülbírálhatatlan szabályokat meghozó Országgyűlés, ami semmiképpen sem vezethető le az alaptörvényből. - írja a Népszabadság.
Előadása végén az akadémikus tett még egy meghökkentő észrevételt: szerinte a ’89-es alkotmány formailag csupán alkotmánymódosítás volt, tartalmilag viszont új, jogállami alkotmány, az alaptörvény viszont – a lényegi tartalmát megváltoztató módosításokig – csak formailag számított újnak. Az új alkotmány tehát nem az alaptörvény elfogadásakor, hanem az AB hatáskörét korlátozó és az alkotmányellenes rendelkezéseket visszacsempésző módosítások meghozatalakor született meg, jogilag erősen vitatható körülmények között.
A teljes cikk a NOL.hu-n olvasható
Fotó: Népszabadság - M. Schmidt János
