Pesti Srácok

Tóásó: Nem vagyunk állatok

Tóásó: Nem vagyunk állatok

Január 6-ig felfüggesztették a Tóásó Előd és 38 társa ellen folyó, úgynevezett terroristaper tárgyalását Bolíviában – írja az El Día című bolíviai napilapra hivatkozva az Mno.hu. Sixto Fernández, az ügyben eljáró Santa Cruz-i törvényszék elnöke a döntést azzal indokolta, hogy a keddi tárgyalási napon egészségügyi problémákra hivatkozva nem jelent meg három vádlott, így elnapolták a pert. Juan Carlos Guedes, Alcides Mendoza és az Öregnek (El Viejo) is nevezett Ignacio Villa Vargas már korábban is jelezte, hogy nem érzi jól magát; jelenleg mindhármukat kórházban kezelik. Guedes hétfőn epekőműtéten esett át, Mendozát a napokban pedig hasi sérv miatt operálták. Közben a keddi meghallgatáson részt vevő vádlottak közül a horvát–bolíviai állampolgár Mario Tadic, a román és magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Előd és Gelafio Santiesteban azt kifogásolta, hogy fogva tartásuk helyszínén, La Pazban mindössze 10 perccel az indulás előtt közölték velük, hogy Santa Cruzba, az illetékes bíróságra viszik őket, így szinte semmi idejük nem volt összecsomagolni. „Megsértik a jogainkat (...), nem vagyunk mi állatok. Ha nem hallgatnak meg minket, más szervezetekhez fordulunk” – hangoztatta Tadic. Tóásó Előd közölte: a magyar konzul a meghallgatás előtti napon tett látogatást nála, és támogatásáról biztosította őt.

A hivatalos verzió szerint az ellenzék fellegvárának számító Santa Cruz Las Américas nevű szállodájában 2009. április 16-án bolíviai kommandósok rajtaütöttek az Evo Morales elnök ellen összeesküvést szövők egy csoportján, lelőtték a bolíviai születésű, bolíviai–magyar–horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi Szovátáról származó Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert, Mario Tadicot, valamint Tóásó Elődöt letartóztatták. Fotó: Mno.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.