Egyre fehérebb a vagyonvédelemi piac

Az elmúlt 15 évben döntően a rendőrségnek, talán kisebb részben a kamara öntisztulásának és a bekövetkezett jogszabályváltozásoknak köszönhetően az alvilág fokozatosan kiszorult a vagyonvédelmi iparágból.

A Népszabadságnak nyilatkozva Német Ferenc, a kamara egyik alapítója, ma hivatalban lévő elnöke úgy fogalmazott: mára az iparága jó úton halad a kifehéredés felé. Az elmúlt évek jogszabályváltozásainak és a gyakori szigorú hatósági ellenőrzéseknek köszönhetően már a feketegazdaságban működő cégek is bejelentik legalább négy-hat órára a munkatársaikat, elenyésző azoknak a cégeknek a száma, amelyek kizárólag feketén dolgoztatják a vagyonőreiket.

Ennek ellenére a vagyonvédelem az építőipar után a második legnagyobb feketén foglalkoztató iparág. – Azért senki nem emel panaszt, ha egy rosszul fizetett vagyonőr intézkedett vele szemben vagy ha egy alulfizetett őr áll az áruház ajtajában – magyarázza Német. – Azonban ha egy vagyonőr szakszerűtlenül és udvariatlanul lépett fel mondjuk egy bevásárlóközpontban egy vásárlóval szemben, azt azonnal szóvá teszik, és a panaszost a legkevésbé sem érdekli – és ebben igaza van –, hogy az illetőt mennyire fizeti meg a munkaadója.

Tavaly minden vagyonőrnek úgynevezett „biztonságtudatosság-erősítő és tudásfrissítő” képzésen kellett részt vennie, és csak azok maradhattak a pályán, akik a kötelező tanfolyam elvégzése után sikeres vizsgát tettek. A kamara nyilvántartása szerint 60 ezer vagyonőrnek kell vizsgáznia, az év végéig közülük 15 ezren tettek eleget e kötelezettségüknek, s további 20 ezren jelentkeztek vizsgára. A többieknek, mintegy 30 ezer embernek május végéig ketyeg az óra. És ezt a vizsgát ötévente meg kell majd ismételniük.

Pedig a vagyonőrképzés valójában csak ezután alakul majd át gyökeresen. Az OKJ-s képzési rendszerben végrehajtott változtatások egyik következménye az iparágra nézve, hogy a jövőben már nem képezhet akárki vagyonőröket, és az elméleti oktatást követően nem tölthetik le a gyakorlati idejüket sem akármelyik vagyonvédelmi vállalkozásnál.

Felvetődik azonban a kérdés: ha a vagyonőrökkel érintkező vásárlók, ügyfelek panaszaira hivatkozva folyamatosan szigorítják a vagyonőrré válás feltételeit és a vagyonőrökkel szemben támasztott szakmai és egyéb követelményeket, akkor nem illene megfizetni ezeket az embereket? Német is elismerte korábbi nyilatkozataiban és most is, hogy a legutóbbi időkig az állam is élenjáró nem fizető volt. Azaz állami közbeszerzéseket meg lehetett nyerni olyan vállalási óradíjakkal, amelyekből a vállalkozás nemhogy nyereséget nem termelhetett ki magának, de még dolgozóinak a minimálbért és az államot jogszabály szerint megillető közterheket sem lehet kifizetni. Német Ferenc szerint a szigorú hatósági ellenőrzések mellett az állam mint a vagyonőri szakma egyik legnagyobb megrendelője nem lehet farizeus. Ha megköveteli a rendet, a pénzügyi fegyelmet a vagyonvédelmi ipar szereplőitől is, az a legkevesebb, hogy megbízóként maga is a jogszabályoknak megfelelően teljesítsen.

A cikk eredeti változata a 2014.01.04-i Népszabadságban olvasható, további részletek a NOL-lon.