Pesti Srácok

Erdélyi földek felvásárlására készül a magyar állam?

Erdélyi földek felvásárlására készül a magyar állam?

Szabó József Andor, a bukaresti magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséja a Krónikának adott interjújában mondta, hogy a magyar állam földvásárlásra készül Romániában. A Külügyminisztérium állítja: csak ötlet volt, kormányprogram nincs, az attasé pedig nem is adott interjút a témában. - számolt be a hírről a Népszabadság.

Futótűzként járta be az erdélyi magyar sajtót a hír, hogy a magyar állam földvásárlásra készül Erdélyben, az európai uniós moratórium január elsejei lejártával. Erről állítólag Magyarország bukaresti nagykövetségének mezőgazdasági attaséja beszélt a Kolozsvárott megjelenő Krónika című, Fidesz-közeli lapnak. A Külügyminisztérium szóvivője azonban a Népszabadságnak cáfolta a hírt, Zákonyi Botond bukaresti nagykövet pedig azt is tagadta, hogy a beosztottja interjút adott volna a témában.

„Van erre egy programunk, amelynek az a lényege, hogy ha valaki a földjét el szeretné adni, akkor olyan szerződést köthet a magyar állammal, amelynek értelmében életjáradékot kap, ráadásul a terület is a tulajdonában marad élete végéig. Persze felmerül a kérdés, hogy mihez kezd a magyar állam egy olyan földdarabbal, ami teszem azt egy kis székely falu határában található? Nos, egy olyan fiatalnak adhatja oda, akinek nincs földje, de szeretne gazdálkodni” – idézte az attasét a Krónika. Szabó József Andor állítólag azt is elmondta, hogy a magyar kormány az erdők és az ásványvízforrások magyar kézben tartását is támogatja. A kérdésre, hogy felkészültek-e „az amúgy is hisztériakeltő román nacionalista hatalom” reakciójára, azt válaszolta: nem tartanak egy esetleges diplomáciai háborútól, az uniós alapelvek egyértelműen támogatják ugyanis a szabad tőkeáramlást, ráadásul a románok a magyar jogszabály alapjaira építették a sajátjukat.

PestiSracok facebook image

Zákonyi Botond nagykövet a lap megkeresésére közölte: nem kommentálja a cikket, már csak azért sem, mert az attasé nem adott interjút a Krónikának. A nagykövetség ezért helyreigazítást kér a napilaptól. Zákonyi szerint egy marosvásárhelyi, zártkörű rendezvényen, még decemberben ötletként felmerült a földvásárlás, de ilyen kormányprogram nincs. A Krónika-interjút aláíró Szucher Ervin azonban ragaszkodik ahhoz, hogy volt interjú, és a lapnak le is játszotta telefonon a beszélgetés felvételét.

Egy neve elhallgatását kérő, befolyásos erdélyi politikus a Népszabadságnak nyilatkozva rámutatott: folyamatosan zajlanak egyeztetések a magyarországi és az erdélyi magyar politikusok között a földek és erdők magyar kézben tartásáról, de erről nem kell nyíltan beszélni. „Egy ilyen nyilatkozat után szó sem lehet semmiféle állami földvásárlásról” – magyarázta.

Romániában egy hektár termőföld ára kétezer euró körül mozog, míg a nyugat-európai ár ennek akár a tízszerese is lehet. Becslések szerint 700 ezer hektár romániai termőföld van külföldi befektetők birtokában, a teljesen szántóterület nyolc százaléka.

A teljes cikket a NOL.hu-n lehet elolvasni

fotó: vterezia - panoramio.com

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.