Pesti Srácok

Pajor Tamás: "Húztam egy vonalat, és eltemettem ami előtte volt"

Pajor Tamás: "Húztam egy vonalat, és eltemettem ami előtte volt"

„Nemhogy nem veszem elő, de ha véletlenül meghallom valamelyiket, azonnal kikapcsolom”, mondja régi együttese, a legendás Neurotic dalairól a Hit gyülekezetébe megtért Pajor Tamás. Az idén 25 éves, január tizedikén nagykoncertet adó Amen zenekar frontemberével beszélgetett a Népszabadság cikkírója.

- Miért áll újra össze az Amen?

- A huszonöt éves jubileum mindenképpen jó alkalomnak tűnik, és egyébként is régóta készülök, hogy összefoglaljam ezt a korszakot, ne maradjanak elvarratlan szálak. Nem búcsúkoncertről van szó, ez egy befejezetlen végű formáció, bármikor elő lehet venni. Ez persze nem jelenti, hogy elő is lesz véve mindig, olyan intenzívek, mint az elején, valószínűleg sosem leszünk már. És sokan kérdezték, mikor zenélünk újra.

PestiSracok facebook image

- Miért fontos ma is ez a zenekar? Tud érvényes válaszokat adni az Amen 2013-ben?

- Szinte nem telik el hét, hogy ne keresnének meg: „ez vagy az a dal, szöveg segített nekem abban, hogy az életem pozitív fordulatot vegyen”. Ez nem olyan zenekar, mint a többi, az elgondolkodtatás és az igényes szórakoztatás mellett rendhagyó attribútuma is van, ez pedig a spirituális mondanivaló. Szóval, az Amen nem csupán arról szól, hogy mi kifejezzük magunkat, pláne nem a sztárságról, amelynek fogalma amúgy is devalválódott. Az idő múlásával az ember belátja, a földi életben elérhető dicsőség múlandó, még akkor is, ha tényleges teljesítmény van mögötte. Az Amen azért alakult meg, hogy az Evangélium igazságát képviselje egy olyan kulturális keretben, ami alkalmas arra, hogy a ma emberét színvonalasan szólítsa meg. Ez nehéz feladat, mert nehéz kérdéseket vet fel: hajlandó vagyok-e megváltozni, hajlandó vagyok-e az életemet Isten igéjéhez, a Bibliához mérni, bele tudok-e nézni egy tökéletes tükörbe. Hajlandó vagyok-e meglépni azokat a változásokat, amelyeket ez a tükör mond nekem, vagy pedig a mesebeli tükröt kívánom, amelyik az én szépségemet veri vissza. Ez nagy kihívás ma is. És lényegében összeférhetetlen a puszta szórakoztatás igényével, hiszen míg emez nagyon népszerű, és arról szól, hogy „hagyjuk egymást békén, ne foglalkozzunk semmivel”, a „térítés” meglehetősen pejoratív színben tűnik fel a mai kultúrában. Pedig Istenhez való fordulást, a gondolkodásunk megváltoztatását jelenti.

- Akkor örömhírként könyvelte el, hogy bevezették az kötelező iskolai hit- vagy erkölcsoktatást?

- Nem vagyok oktatási szakember, sem filozófus, csak gondolkodó magánember, alkotóművész. Azt gondolom, hogy nem szerencsés, ha az állam ideológiák mentén avatkozik az ilyesmibe. Ugyanakkor hallottam olyan típusú érvelést is a lépés mellett, hogy a fiatalok gondolkodásmódja sem ideológia-semleges. Ebben is van igazság. Ha a bulvármédia, az internet – jóllehet, nem kötelező jelleggel, hanem szabadon választott formában – ezerrel önti a fiatalokra az erkölcsi relativizmust és nihilizmust, akkor én is azt gondolom, hogy tenni kell valamit. Mégsem tartom jó ötletnek, ha az állam próbál beavatkozni, az ilyesminek még sosem volt jó következménye a történelemben.

- 26 évvel ezelőtt gyakorlatilag újrakezdett mindent. Előveszi néha a régi Neurotic dalokat?

- Nemhogy nem veszem elő, de ha véletlenül meghallom valamelyiket, azonnal kikapcsolom. Szóval, megértem, ha valakinek tetszenek a Neurotic dalok, de azokkal, akik szerint az, amit most csinálok, nem olyan jó, vitába szállnék. És nem csak keresztény-nem keresztény, hanem szakmai alapon. Sok olyan élmény kötődik ahhoz az időszakhoz, amellyel nem szeretnék már együtt élni. Húztam egy vonalat, és eltemettem, ami előtte volt.

- Szőnyei Tamás azt írta majdnem két évtizede, hogy Pajor Tamás „első élete a bukott angyalé, a második a földre szállt angyalé. Amit a bukott angyal művelt, káprázatos volt, de önveszélyes. Amit a földre szállt angyal – ugyanolyan intenzitással – tesz, az önmagára nézve már nem hordoz veszélyt, viszont kihunyt belőle a káprázat fénye”. Egyet tud érteni ebből valamivel?

- Nem tudom, mit értett „káprázat” alatt. Ha olyasmit, mint a lendület, a pozitív kisugárzás, a vonzerő, ami az embereket izgalmas és jó célok felé húzza, akkor ez nemhogy eltűnt, de éppen hogy akkor, a „második” életem kezdetén született meg, és azóta is egyre nagyobb elánnal működik bennem. Ha esetleg a művészi ismérvek és a romlás virágainak elegyéből összeálló káprázatra gondolt, hát, az valóban eltűnt. Na nem a művészet, hanem a romlás virágai tűntek el. Nem vetek már ilyen magvakat.

- Az Amen frontembere tudna egy jót beszélgetni a Neurotic frontemberével?

- Szerintem igen. Én legalábbis törekednék rá, hogy sikerüljön. Nagyon sok ilyen egykori Pajor Tamást szeretnék megszólítani.

A teljes cikket itt olvashatja el.

Fotó: Origó.hu

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)