Pesti Srácok

Tovább nyomoznak az Aranykéz utcai merénylet ügyében

Tovább nyomoznak az Aranykéz utcai merénylet ügyében

Újabb három hónappal meghosszabbították az Aranykéz utcai merénylet nyomozásának határidejét - értesült a PestiSrácok.hu. A napokban meghozott ügyészségi döntés szerint a nyomozásban újabb tanúkat hallgat meg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), valamint korábban felkért szakértők véleményeire várnak. Mint ismert, az 1998. július 2-i, négy áldozat, köztük Boros (József Károly) Tamás halálával végződött merénylet elkövetésével - több más gyilkosság mellett - Jozef Rohácot, felbujtóként Portik Tamást, bűnsegédként pedig a Kacsa becenevű L. Jánost gyanúsítja az NNI.
A legutóbbi hír az ügyről tavaly nyári, ekkor az NNI munkatársai bizonyítási kisérlet elvégzésére vitték a belvárosi Aranykéz utcába az egyik gyanúsítottat, Jozef Rohácot, akit a szombathelyi börtönből szállították a helyszínre. Az Aranykéz utcát és környékét akkor kordonokkal zárta körül a rendőrség, a lakókat sokáig nem engedték se ki, se be. A helyszínre érkeztek a Terrorelhárítás Központ munkatársai, a légtérben pedig rendőrségi helikopter körözött. Az eljárásnak viszont látszólag nem sok értelme volt, hiszen Rohác még a bizonyítási kísérlet előtt a jegyzőkönyvbe mondta, semmi köze nincs a négy áldozat halálával végződött merénylethez, ezért nem tud segíteni a rendőrségnek és részt venni sem kíván a bizonyítási kísérleten. Akkor egyik rendőrségi forrásunk azt mondta az eseményről, hogy az nyomozástaktikai és szakmai szempontból mérföldkőnek számított, még úgy is, hogy Rohác azt nem segítette. Hozzátette, jogos a felvetés, hogy az eljárás így első ránézésre sok adóforintba került, de szerinte ez egyáltalában nem volt haszontalan, sőt, a nyomozás végén kiderül majd az értelme is. Forrásunktól megkérdeztük, hogy volt-e az eljárásnak pszichológiai oka, hogy Rohácot szembesítsék tettével, hátha megtörik, de ezt határozottan cáfolta.

Szenvedi Zoltán - PestiSrácok.hu

Fotó: Origo.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)