Pesti Srácok

A kommunizmus áldozataira emlékeznek országszerte

A kommunizmus áldozataira emlékeznek országszerte

Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Áder János köztársasági elnök a Terror Háza Múzeumnál gyújtott mécsest a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából. Az áldozatok előtt tisztelgett Orbán Viktor miniszterelnök az 1945–56 között kivégzettek emlékművénél a XI. kerületben. A Terror Háza Múzeumban a kormány hivatalos megemlékezésén köszöntőt mond Schmidt Mária főigazgató, emlékbeszédet mond Horváth János, az Országgyűlés korelnöke, ünnepi beszédet mond Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes.

A megemlékezés után gyertyagyújtással és néma főhajtással tisztelegnek az áldozatok emléke előtt a Hősök falánál. Az emléknapon protokollmentes megemlékezés lesz a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál, ahol bárki leróhatja kegyeletét. A Terror Háza Múzeumban február 25–28-án az emléknap alkalmából rendhagyó történelemórákat tartanak.

Az V. kerületi Honvéd téri Gulag-rabok emlékművénél 14 órakor megemlékezést rendez a Gulagokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány, beszédet mond Szakály Sándor történész és Rogán Antal, Belváros-Lipótváros polgármestere.

PestiSracok facebook image

A szovjetek 1947-ben ezen a napon tartóztatták le és hurcolták el – törvénytelenül – Kovács Bélát, a kisgazdapárt főtitkárát. Ezzel lezárult a magyar jogállamiság, a parlamenti demokrácia rövid szakasza. Jött az Andrássy út 60., az ÁVH-s börtönök, a munkatáborok és a kitelepítések időszaka, amire Rákosiék a recski haláltáborral „tették fel a koronát”. Tízezreket gyötört meg a rendszer. Becslések szerint itthon legkevesebb ezer embert végeztek ki politikai okokból a pártállami évtizedekben. És ehhez jön még az 1919-es vörösterror hatszáz főre becsült áldozata. A világon harminc- és százmillió közé teszik a kommunizmus áldozatainak számát. Inkább az utóbbi szám tűnik reálisnak, ha tudjuk, hogy az Ukrajnában mesterségesen keltett sztálini éhínség, a kínai kulturális forradalom, majd Pol Pot népirtása mennyi életet követelt.

A magyar parlament Horváth Béla kisgazda képviselő javaslatára 2000-ben határozott arról, hogy február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánítja. A kommunizmus áldozatairól először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban. Azóta is minden évben megrendezik az emlékünnepségeket, emlékeztetőként és figyelmeztetőként a korszak történéseire és a tanulságok levonására.

forrás: MNO, Magyar Hírlap
fotó: MTI

Ajánljuk még

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.