Pesti Srácok

A Mecsek a legalkalmasabb atomtemetőnek

A Mecsek a legalkalmasabb atomtemetőnek

Boda község mellett, a Mecsekben létesülhet a legkeményebb atomhulladékok végső tárolóhelye. Ide kerülne Paks I. és ha megépül, Paks II. nagy aktivitású hulladéka. Miben különleges a hely, és miért kell egyáltalán a magyar föld mélyére dugni ilyen veszélyes anyagokat? Az Origo körbejárta a témát.

A paksi bővítésről szóló egyezmény része, hogy az új erőműből származó atomhulladékot véglegesen Magyarországon kell elhelyezni. Ám ettől függetlenül is szükség van egy hosszú távú atomtemetőre, mert ebben helyezik majd el Paks I. elhasznált fűtőelemeit (amelyek jelenleg egy átmeneti tárolóban vannak), illetve leszerelése után magának az erőműnek egyes darabjait is.

A sok ezer évre tervezett magyar atomtemető Boda község mellett, a Nyugat-Mecsekben épülhet meg. Néhány kilométerre innen fekszik Kővágószőlős, az egykori hazai uránbányászat központja. Éppen az uránbányászat során ismerték fel azt a kőzetréteget, amely alkalmas lehet a „legkeményebb”, azaz legnagyobb aktivitású atomhulladék hosszú távú befogadására.

PestiSracok facebook image

Anyaga a vízáteresztés szempontjából leginkább egy porcelánedényéhez hasonlítható, azaz valóban kitűnő vízzáró réteg. A leendő tároló 500-900 méteres mélységét az indokolja, hogy itt valóban geológiai időskálán, több százezer, sőt millió évben kell előre gondolkodni: ne fordulhasson elő, hogy a tároló feletti réteg komoly mértékben erodálódik.

Sehol a világon nincs még olyan tároló, ahol a nagy aktivitású hulladékot, például az atomerőművek elhasznált fűtőelemeit véglegesen el lehetne helyezni. Persze a jelenlegi legfejlettebb atomtemetőben is akadhat gond.

További részletek az Origo-n.

fotó: A finn onkalói atomtemető forrás: Posiva

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!