Kilencszeresére nőtt tavaly a menedékjogi kérelmek száma
Rendkívüli év volt a tavalyi: olyan növekedés volt az illegális migrációban, ami az 1990-es évek elejére volt jellemző, kilencszeresére nőtt egy év alatt a benyújtott menedékjogi kérelmek száma – mondta Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója keddi sajtótájékoztatóján Budapesten.
A hivatalnál 2013-ban 18 900 menedékjogi kérelmet regisztráltak, miközben 2012-ben 2157-et. Ilyen arányú növekedést a hivatal fennállása, 2000 óta nem tapasztaltak. Júniusban egy hónap alatt kétszer annyian kértek menekültügyi védelmet, mint az előző évben összesen. Tavaly annyi kérelem érkezett a hivatalhoz, mint az előző hat évben összesen. Magyarország ezzel európai összehasonlításban felzárkózott a klasszikus menekültbefogadó-országok közé – mondta a főigazgató.
Ennek az az alapvető oka, hogy a kibocsátó országokban, például Szíriában, Afganisztánban jelentősen romlott a biztonsági helyzet, Koszovóban pedig a megélhetési gondok motiválták az útnak indulókat.
Végh Zsuzsanna megjegyezte: tavaly az ország déli határszakaszán 23 ezer illegális határátlépő érkezett, 85 százalékuk menedékjogi védelemért fordult a BÁH-hoz, és bár sok igény nem volt jogos, minden esetben le kellett folytatni a menekültügyi eljárást. A menedékjogi kérelmet igénylők döntő hányada illegálisan érkezett.
Az illegálisan az országba érkezők közül legtöbben Koszovóból jöttek, több mint 6 ezren, ami az összes kérelmező 32 százaléka, és sokan érkeztek Afganisztánból, Algériából, Szíriából is. E négy országból érkezett az illegális migránsok 70 százaléka.
Tavaly kétszer annyi kísérő nélküli kiskorú érkezett az országba, mint előző évben, de – mivel az ő szabadságukat nem lehet korlátozni – a tapasztalatok szerint az embercsempészek szinte azonnal továbbviszik őket a többi uniós államba.
Akárcsak a korábbi években, 2013-ban is jellemző volt, hogy a kérelmezők az eljárás alatt elhagyták az ország területét, emiatt az ügyek több mint 70 százaléka megszüntető döntéssel zárult.
A befogadó intézmények hamar beteltek, 2012-ben a napi átlagos ellátotti létszám 545 volt. Ez a háromszorosára emelkedett 2013-ban, emiatt új intézményeket kellett megnyitni, és erre több mint egymilliárd forint plusztámogatást kapott a BÁH.
A legális migrációról a főigazgató elmondta: az év utolsó napján 221 604 külföldinek volt három hónapot meghaladó tartózkodásra
jogosító engedélye, ami négy százalékkal több, mint egy évvel korábban. Csökkent - mintegy 14 százalékkal, 18 ezerre - az uniós állampolgárok által benyújtott tartózkodási kérelmek száma, főleg azért, mert a román állampolgárok inkább az egyszerűsített honosítási eljárással az állampolgárságot kérik.
Nőtt – 8-9 százalékkal – a harmadik országbeli külföldiek aránya is, tavaly 37 547 ilyen volt. Legtöbbjük kínai, őket az amerikaiak, az irániak, az ukránok és a szerbek követik. Közülük sokan - bár csökkenő arányban - munkavégzés miatt kérik az engedélyt, és 20 százalékkal nőtt a tanulmányi céllal érkezők aránya.
Felidézte: tavaly január 1-je óta - a gazdasági befektetések ösztönzése céljából - lehetőség van arra, hogy a 250 ezer euró értékben állampapírt vásárló külföldiek tartózkodási engedélyt kapjanak. A kérelmek tavasztól érkeztek a hivatalhoz, és év végéig 452-en kaptak ebből a célból tartózkodási jogosultságot.
A sajtótájékoztatón Felkai László, a Belügyminisztérium államtitkára arról beszélt, hogy szerinte nincs megoldva a menekültügyi kérdés az Európai Unióban. Emlékeztetett: az unióban is választás lesz idén, emiatt őszig biztosan nem derül ki, hogy változik-e az unió hozzáállása a menekültügyhöz. Addig várakozásai szerint növekedni fog a migránsok száma.
mti
