Pesti Srácok

Sokat ártott a baloldalnak a Simon-ügy

Sokat ártott a baloldalnak a Simon-ügy

Vélhetően a Simon-ügy hatására a januári 24 százalékról 18 százalékra csökkent a baloldali pártokkal szimpatizálók aránya a teljes népességen belül. Szintén csökkent a januárihoz képest a részvételüket biztosra ígérő szavazókon belül a baloldaiak aránya: 26 százalékról 17 százalékra - tartalmazza a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásának eredménye, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez. A kutatás szerint az összes megkérdezett 37 százaléka támogatja a Fidesz-KDNP-t, 18 százaléka a baloldali pártokat, 12 százaléka a Jobbikot, 3 százaléka pedig az LMP-t.

A választásra jogosultak 20 százaléka rejtőzködő, közülük 6 százaléknyian várják kormányváltó hangulatban a következő hetek kampányát. Az összes megkérdezett 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy részt kíván venni a választáson. A részvételüket biztosra ígérő aktív szavazók 47 százaléka választaná a Fidesz-KDNP-t, 17 százaléka a baloldali összefogás pártjait, 12 százaléka a Jobbikot, 2 százaléka pedig a Lehet Más a Politikát. A baloldallal szimpatizálók csökkenő választási részvételi hajlandóságát mutatja, hogy a baloldali pártok támogatottsága az aktív szavazók körében alacsonyabb a teljes népesség körében mért támogatottságuknál. A baloldali szimpatizánsok elbizonytalanodása mögött vélhetően a Simon-ügy állhat, melyet az összes megkérdezett 55 százaléka ismert - közölte a Nézőpont Intézet. A Nézőpont reprezentatív kutatása 2014. február 17. és 20. között, a Heti Válasz című hetilap megrendelésére, 1000 ember telefonos megkérdezésével készült.

A Tárki szerdán közzétett kutatása szerint a teljes népességen belül februárra 38 százalékra nőtt a kormánypártok támogatottsága a januári 29 százalékról. Januárban pártonként kérdeztek rá az MSZP, az Együtt 2014 - PM és a Demokratikus Koalíció támogatottságára, és a három párt összesített eredménye 21 százalék volt. Februárban már az Összefogás támogatottságát mérték, amely szintén 21 százalékot tett ki. A pártválasztók körében a három párt népszerűsége januárban 35 százalékos, februárban az Összefogásé 27 százalékos volt. A Jobbikra a teljes népesség 8 százaléka szavazott volna januárban, míg februárban 15 százaléka, a pártválasztók körében pedig 14-ről 19 százalékra emelkedett az arányuk. Az LMP-szavazók aránya a teljes népességen belül 1 százalékról 4 százalékra, a pártválasztók körében pedig 2 százalékról 6 százalékra nőtt.

PestiSracok facebook image

Szöveg: MTI

Grafika: Nézőpont Intézet

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)