Pesti Srácok

Az EU-ban a nők egyharmada szenved el erőszakot

Az EU-ban a nők egyharmada szenved el erőszakot

Az Európai Unióban élő nők 33 százaléka szenvedett el fizikai vagy szexuális erőszakot 15 éves kora óta, ami 62 millió nőt jelent - mutatta ki a nők elleni erőszakról készült átfogó jelentésében az unió bécsi székhelyű Alapjogi Ügynöksége (FRA).

A Brüsszelben bemutatott tanulmány alapja 42 ezer nő megkérdezésével elvégzett reprezentatív felmérés volt. Az adatokból kiderül, hogy a nők elleni erőszakcselekmények nagyon elterjedtek, ugyanakkor pedig nagyon kis arányban válnak ismertté, mert viszonylag kevés ilyen esetet jelentenek be az áldozatok.

A felmérés szerint uniós összesítésben a nők 22 százaléka tapasztalt fizikai vagy szexuális erőszakot a partnere részéről, és szintén 22 százalék azok aránya, akik nem partnerüktől, hanem idegentől - vagy idegenektől is - elszenvedtek erőszakot. Tekintettel arra, hogy e két csoport részlegesen fedi egymást, összesen a nők egyharmada szenvedett el fizikai vagy szexuális erőszakot 15 éves kora után.

PestiSracok facebook image

A 33 százalékos uniós átlaghoz képest kiugróan magas arányt, 52 százalékot mértek Dániában. Ott a partnertől elszenvedett erőszak aránya is lényegesen magasabb az átlagnál (33 százalék), a nem partner részéről elszenvedett erőszak aránya ugyanakkor megdöbbentően nagy, 40 százalék.

Az egyharmados uniós átlagnál szintén jóval magasabb arányt mutattak ki Finnországban (47 százalék), Svédországban (46 százalék), Hollandiában (45 százalék), valamint Franciaországban és Nagy-Britanniában (egyaránt 44 százalék). A legalacsonyabb arányokat (19 és 22 százalék között) Ausztriában, Cipruson, Horvátországban, Lengyelországban, Máltán, Spanyolországban és Szlovéniában mutatták ki. A magyarországi mutató 28 százalék, tehát az uniós átlag alatti.

Az Alapjogi Ügynökség kimutatása szerint az EU-ban az összes nő 5 százalékát erőszakolták meg. Azon nők közül, akik a szexuális erőszakot nem párkapcsolatban szenvedték el, majdnem minden tizedik esetben több elkövető is részt vett a cselekményben.

A nők 43 százaléka tapasztalta aktuális vagy korábbi partnere részéről a pszichikai erőszak valamilyen formáját, például azt, hogy a partner nyilvánosan megalázta, megtiltotta, hogy elmenjen otthonról vagy bezárta, arra kényszerítette, hogy pornográf anyagokat nézzen, illetve erőszakkal fenyegette.

A nők 33 százaléka szenvedett el gyermekkorában fizikai vagy szexuális bántalmazást felnőtt részéről. Ezen belül 12 százalékuk élt át gyermekkorában szexuális bántalmazást, és e cselekmények felét számukra ismeretlen férfi követte el. E bántalmazási esetek legtöbbje esetében a felnőtt megmutatta a nemi szervét, vagy megérintette a gyermek nemi szervét vagy mellét.

A párkapcsolaton belüli erőszak legsúlyosabb eseteit az áldozatok 67 százaléka nem jelentette be a rendőrségnek vagy más szervezetnek.

mti

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.