Pesti Srácok

Elutasították a holokauszt-túlélők MÁV elleni keresetét Amerikában

Elutasították a holokauszt-túlélők MÁV elleni keresetét Amerikában

Pont került a MÁV és a magyar állam ellen Chicagóban indított holokausztper végére. Több bírósági forrás is arról számolt be a Magyar Nemzetnek, hogy a fellebbviteli bíróság döntése szerint a felperesek nem merítették ki valamennyi jogorvoslati lehetőséget Magyarországon.

A Magyar Nemzet információi szerint végleg elutasította az amerikai fellebbviteli bíróság azt a keresetet, amelyet a MÁV és a magyar állam ellen indított holokauszttúlélők egy csoportja Chicagóban még 2010-ben. Az Egyesült Államok Illinois Északi Kerületi Bíróság munkatársa a lap megkeresésére elmondta, az ügyben január 14-én végleges döntést hozott a fellebbviteli bíróság, amely elutasította a felperesek keresetét, mivel nem látta bizonyítottnak, hogy az ügyben Magyarországon kimerítettek valamennyi jogorvoslati lehetőséget. Úgy tudja a lap, több pénzintézet, köztük az MNB ellen indított amerikai eljárásban is hasonló, a magyar államnak kedvező döntés született, amely ellen azonban fellebbeztek a felperesek.

A MÁV nem erősítette meg az értesülést, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pedig későbbre ígért tájékoztatást az ügyben.

PestiSracok facebook image

Ismeretes, mindkét eljárás 2010-ben indult, a felpereseket ugyanaz az Anthony D’Amaton képviselte. A MÁV ellen 95 ember nevében 2010 februárjában nyújtottak be gyűjtőkeresetet a chicagói szövetségi bíróságon. A felperesek – túlnyomórészt a holokauszt áldozatainak izraeli és egyesült államokbeli lakhellyel rendelkező hozzátartozói – 240 millió dollár vagyoni kár és egymilliárd dollár nem vagyoni kár megtérítését követelték.

A vád szerint a MÁV „tudatosan biztosított szerelvényeket ahhoz, hogy 1944 márciusa és októbere között” 437 ezer magyar zsidót szállítsanak az auschwitzi gázkamrákba, ezenkívül megfosztotta az áldozatokat vagyonuktól és értékeiktől. A bankok elleni keresetben – amelyet egy hónappal később adtak be – az alperesek azt állították, a pénzintézetek vagy jogelődeik – bűnrészeseként és felbujtóként – vettek részt a népirtásban.

Utóbbi eljárásban eredetileg a Magyar Nemzeti Bankot, az Erste Group Bankot, az MKB Bayerische Landesbankot, az OTP Bankot és a Creditanstalt bankot nevezték meg, később azonban több intézet kikerült a perből. A követelt teljes kártérítés összege 75 milliárd dollár.

A chicagói szövetségi bíróság tavaly mindkét ügyben – amelyekhez időközben 350 magánszemély csatlakozott – úgy döntött, hogy a felperesek nem tudták bizonyítani, hogy ügyükben Magyarországon nem állnak rendelkezésre megfelelő jogorvoslati lehetőségek, vagy már kimerítették azokat. Az érintettek azonban fellebbeztek a döntés ellen. Úgy tudjuk, továbbra is folyamatban van az a szintén holokauszttúlélők által a MÁV ellen indított per, amely Washingtonban kezdődött 2010 végén.

A teljes cikk a Magyar Nemzet pénteki lapszámában olvasható.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.