Pesti Srácok

Medián: Előzés jobbról

Medián: Előzés jobbról

A Medián közvélemény-kutatása szerint a Jobbik erősödését, a Fidesz gyengülését hozta a február, miközben az Összefogásnak nem változott a támogatottsága. A Medián honlapján elérhető felmérés szerint ugyanakkor a Fidesz továbbra is magasan vezeti a pártok népszerűségi listáját.

A teljes népesség körében a Fidesz 36 százalékon áll, miközben az Összefogásra a szavazók 23 százaléka, a Jobbikra 14 százaléka, az LMP-re pedig 3 százaléka szavazna a Medián felmérése szerint.

Minden második választó nyilatkozott úgy, hogy kormányváltást szeretne, míg 40 százaléknyian óhajtanák az Orbán-kormány hatalmon maradását.

PestiSracok facebook image

A kutatás szerint a biztos pártválasztók körében 49 százalékkal vezet a Fidesz, az Összefogás 30, a Jobbik 18, az LMP pedig 3 százaléknyi választó bizalmát élvezi. Januárban a biztos pártválasztók körében még 52 százalékos volt a Fidesz támogatottsága, az Összefogásra akkor is 30, a Jobbikra 14, az LMP-re pedig 2 százalék szavazott volna.

Eközben 22 százalékra csökkent azok aránya, akik nem rendelkeznek pártpreferenciával, vagy nem nyilatkoznak erről.

Az egy évvel ezelőtti mindössze 40 százalékos választási részvételi hajlandóság mostanra 57 százalékra nőtt, az önmagukat "biztos" szavazónak vallók egytizede még mindig nem tud, vagy nem akar pártot választani.

Ugyanakkor a tömegesen rejtőzködő baloldali szavazókat feltételező találgatásokra "a Medián felmérései nem szolgálnak bizonyítékkal". Kimutatható ugyan, hogy a nyílt pártpreferenciával nem rendelkezők körében lényegesen többen szeretnének kormányváltást (47 százalék), mint ahányan az Orbán-kormány hatalmon maradását remélik (14 százalék). Azonban erre logikus magyarázat, hogy a kormány támogatói döntő részben magát a kormánypártot is támogatják, míg a "kormányváltók" esetleg nehezebben találnak maguknak pártot - olvasható az elemzés összefoglalójában.

A felmérésből kiderült, a február elején kipattant Simon Gábor-ügyről a lakosság meglehetősen tájékozottnak mondható: a válaszadók 91 százaléka hallott az esetről. A válaszadók 57 százaléka úgy vélekedett, hogy a botrány jelentősen rontja a baloldali összefogás választási esélyeit. Ennek ellentmond viszont, hogy a közös lista támogatottsága januárhoz képest lényegében változatlan maradt - írták a Medián elemzői. A jelenségre magyarázatot adhat, hogy a válaszadók többsége (53 százalék) szerint ilyen vagy ennél súlyosabb esetek nemcsak az MSZP háza táján vannak, hanem minden pártnál, így a Fidesznél is bőven előfordulnak - tették hozzá.

A kormány teljesítményének megítélése az előző hónaphoz viszonyítva valamelyest romlott a januári 44 százalékról 40 százalékra és ugyancsak csökkent azok aránya akik szerint jó irányba mennek a dolgok Magyarországon. A januári 40 százalékkal szemben, ma 36 százaléknyian bizakodóak.

Az elemzés szerint a kormányoldal "enyhe megingását" jelzi a vezető politikusok népszerűségi rangsorának alakulása is: bár a rangsor első felét továbbra is nagyrészt fideszes politikusok uralják, közülük többnek három százalékpontnál is többet esett a népszerűsége az elmúlt hónapban.

A listát Áder János köztársasági elnök vezeti, őt Orbán Viktor miniszterelnök vezeti, a legnépszerűbb ellenzéki politikus Vona Gábor, a Jobbik elnöke aki a 7. helyen áll. Mesterházy Attila az MSZP elnöke a 9., Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője a 10., Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke pedig a 20. helyen áll a politikusok népszerűségi listáján.

A felmérést 2014. február 21-e és 25-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. Ez azt jelenti, hogy a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét, a hibahatár 3 százalék.

median.hu / mti

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)