Pesti Srácok

Népszabadság: 22 dokumentumot eltűntettek az őszödi aktából

Népszabadság: 22 dokumentumot eltűntettek az őszödi aktából

A Belügyminisztérium fegyelmi eljárást indított annak kiderítésére, hogyan tűnhettek el dokumentumok az Alkotmányvédelmi Hivatalban őrzött „őszödi dossziékból”. - tudta meg a Népszabadság.

Büntetőfeljelentést megalapozó fegyelmi eljárást rendeltek el a Belügyminisztériumban, miután kiderült: az iktatószámok alapján 22 tételnyi irat hiányzik a Gyurcsány Ferenc 2006-os őszödi beszédének kiszivárogtatásával kapcsolatban 2006 és 2009 között folyt titkosszolgálati vizsgálat anyagából. A lap értesülésünk szerint a „hiányt” már az előző kormányzati ciklusban észlelte a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori illetékes osztályvezetője, és jelezte is a „problémát” feletteseinek, de végül nem történt semmi.

Információ szerint a hiányzó iratok olyan részjelentések, feljegyzések és szakértői anyagok, amelyeket felhasználtak ugyan a végleges összefoglaló jelentések elkészítéséhez, ám azok több nevet és az ügy egyes momentumaival kapcsolatban részletesebben kifejtett következtetést fogalmaztak meg, mint a két végleges jelentés. A lap forrásai szerint, aki a hiányzó iratokat eltüntette, nagy valószínűséggel a bennük megnevezett személyeket akarhatta védeni, vagyis azt szerette volna elérni, hogy bizonyos nevek ne kerüljenek nyilvánosságra az iratok titkosságának feloldása után sem.

PestiSracok facebook image

A Belügyminisztériumban nyoma sincs a kérdéses iratoknak, és nemleges választ adott a keresett dokumentumokkal összefüggésben az összes olyan tárca és hivatal, amelyben a különböző átszervezések folytán az őszödi dokumentumok megfordulhattak. Úgy tudjuk, a vizsgálat az előző kormányok Miniszterelnöki Hivatalaira, illetve a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszterek hivatalára és az előző kormányok Nemzetbiztonsági Irodáira koncentrált. A feltételezések szerint ezek valamelyikében emelhette ki valaki a dokumentumokat.

Az eljárást nagyban megnehezíti az a tény, hogy a vizsgálat idején többször is változott az NBH vezetőjének, illetve a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter személye is. A vizsgálat még Galambos Lajos főigazgatósága alatt kezdődött, majd Laborc Sándor hivatali ideje alatt ért véget, ám mire a végső összefoglaló jelentések elkészültek, már Balajti László irányította az NBH-t, illetve 2010 májusa és 2011 decembere között az Alkotmányvédelmi Hivatalt is.

A teljes cikk a nol.hu-n olvasható

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.