Népszabadság: A vádlott Kocsis segített tető alá hozni Paks II-őt
Az egykor a paksi atomerőművet is vezető, ma az MVM-es ügyei miatt vádlottá lett Kocsis István segített a kormánynak a Putyin–Orbán-megállapodás tető alá hozásában - írja a mai Népszabadság.
Kocsis István egykori Paksi Atomerőmű-, MVM- és BKV-vezérnek – Paks díszpolgárának – kulcsszerepe volt a nukleáris bővítést célzó Orbán–Putyin-megállapodás tető alá hozásában. -írja a lap. Kocsis kapcsolatrendszerére az Orbán-kormány számított: őt vették igénybe azoknak a megfenekleni látszó tárgyalásoknak a továbblendítéséhez, amelyeket Oroszországgal folytattak a hitelmegállapodásról, illetve a paksi bővítésről.
A lap forrásai szerint Kocsis 2007-től kezdődően, amikor a paksi bővítést célzó előkészületek (még politikai felhatalmazás nélkül) megkezdődtek, több alkalommal személyesen is tárgyalt a Roszatom vezetőjével a beruházásról. Vélhetőleg az ott megszerzett renoméját próbálták most aprópénzre váltani Orbánék, amikor a már gyanúsítotti státuszú (a korábbi 15 milliárd mellett tavaly decemberben egy újabb kétmilliárdos sikkasztással és hűtlen kezeléssel is megvádolt, de mindvégig szabadlábon lévő) Kocsist rávették a közreműködésre.
Egy MVM-es forrás szerint a „minden kormányhoz közel álló” üzletember elsősorban abban segített, hogy az orosz fél – mindenekelőtt Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke – végre komolyan vegye az orosz részvételű bővítés, illetve finanszírozás érdekében hónapok óta hiába kilincselő Orbánékat.
A Kocsis révén végül meghökkentő gyorsasággal tető alá hozott megállapodás megszületésének azonban súlyos ára volt: Németh Lászlónénak Moszkvában – a változtatás lehetősége nélkül – azt az egyezményt kellett aláírnia, amit elé tettek, és ami teljes egészében az orosz elképzeléseket tükrözi.
Az Orbán-kormány nem atomerőművet, hanem hitelt akart Putyintól, és a megállapodás is ezért, vagyis a pénz gyors megszerzése végett volt ilyen sürgős – állítja egy neves, magyar–orosz relációban több kormánynak is tanácsot adó, a mostani alkufolyamatra közvetlenül rálátó szakértő a Népszabadságnak. A magyar fél valójában egy legalább ötmilliárd eurós szabad felhasználású hitelt szeretett volna, Oroszország viszont mindenképpen össze akarta kötni a projektet a paksi bővítéssel. A kétoldalú megállapodásba végül valóban bekerült (ezek szerint magyar kérésre) az a kitétel, hogy az egész megegyezés alapfeltétele: a hitel. A magyar fél végig arra törekedett, hogy a pénzhez akkor is hozzájusson, ha az atomerőmű – az EU ellenállása miatt például – nem épülne fel, vagy ha a beruházás nagyon elhúzódna. A Roszatom eleinte ahhoz ragaszkodott, hogy csak a munkavégzés ütemében, az elkészült projektrészek után fizessen (gyakorlatilag saját magát finanszírozva az orosz hitelből), amit viszont a magyar tárgyalófél mindenáron el akart kerülni. A lapnak nyilatkozó szakértő szerint ebből a szempontból lesz nagyon érdekes megvizsgálni a parlament elé előbb-utóbb bekerülő hitelegyezséget, hiszen a szövegből akár az is kiderülhet, hogy Orbánék végső soron nem két reaktort, hanem egy „új IMF-megállapodást” hoztak Moszkvából.
A cikk eredeti változata a 2014.03.05-i Népszabadságban olvasható.
