Romagyilkosságok - Várhatóan márciusban fejeződik be az ítélet írásba foglalása
Várhatóan március végére fejezik be a romagyilkosságok büntetőperében tavaly augusztusban kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélet írásba foglalását - közölte a Budapest Környéki Törvényszék szóvivője pénteken az MTI megkeresésére.
Koszta János azt mondta, hogy a dokumentum több száz oldalas. Bérdi Zsolt ügyvéd - Kiss Árpádnak, a büntetőper elsőrendű vádlottjának védője - az MTI-nek elmondta, jogszabály szerint bonyolultabb ügyekben hatvan napja van a bírónak, hogy írásba foglalja az ítéletet. Az azonban önmagában az, hogy nem készült el hatvan nap alatt az írásba foglalás, nem jelent súlyos eljárási hibát - közölte.
Bérdi Zsolt hangsúlyozta, hogy az ügy nagy horderejű, a bírónak tizenegy élet elleni bűncselekményről kell számot adnia. Nagyon nagy feladat, hogy a törvényszék alapos és részletes indoklást adjon.
Az ügyvéd szerint várhatóan novembernél előbb nem indul meg a másodfokú eljárás, amely - mint mondta - feltehetően a Debreceni Ítélőtáblán kezdődik majd.
A romagyilkosságok büntetőperében tavaly augusztusban kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Budapest Környéki Törvényszék tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpád elsőrendű vádlottat és két társát, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot.
Az elsőfokú ítélet szerint a három vádlott 2008-2009-ben kilenc helyen intézett támadást lőfegyverekkel, gyújtópalackokkal romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyerek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, 55 ember testi épségét veszélyeztették. A negyedrendű vádlott, Csontos István a két utolsó támadásban vett részt sofőrként, az ő büntetése első fokon 13 év. A büntetőbíróság az ítélet szóbeli indoklásában kimondta a rasszista indítékot.
Miszori László, az öttagú bírói tanács elnöke szóbeli indoklásában arról beszélt: a vádlottak tudatosan készültek fegyveres támadásokra azokon a településeken, ahol szerintük "romák bűncselekményeket követtek el magyarok ellen", a rasszista indíték pedig nem csak a tanúk vallomásaiból nyilvánvaló, a vádlottak sem tagadták.
A múlt év augusztusában kihirdetett elsőfokú ítélet ellen akkor a vádlottak felmentésért, illetve új eljárásért fellebbeztek, így az nem jogerős. A vádlottak előzetes letartóztatásban maradtak.
mti
