Soha nem érjük el a nyugati bérszínvonalat?

Magyarországon a harmadát-negyedét keresik a multik által dominált szektorok közé tartozó autógyártásban és kiskereskedelemben dolgozók annak, mint amekkora fizetésre a cégek anyaországi munkavállalói számíthatnak - derül ki a Napi.hu körképéből. Az árszínvonal-eltéréseket figyelembe véve egy átlagos német vagy brit háztartás kétszer él jobban, mint egy magyar.

Három-négyszeres a különbség a nyugat-európai és a hazai kiskereskedelmi szektorban érvényes átlagbérek között, az utóbbi időben ráadásul nőtt is a differencia - mondta a Napi.hu-nak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. A különbséget növelte, hogy a magyarországi bérekből eltűnt egy sor elem, például - a válság hatására - a túlórapótlék, az éjszakai és a vasárnapi munkavégzésért járó többletpénz egy része, délutáni pótlék pedig már nem a 14 és 22 óra közötti, hanem csak a 18 és 22 óra közötti munkáért jár csak.

A kiskereskedelemben sokan dolgoznak minimálbérérért: vidéken arányuk eléri a 60-70 százalékot, a multinacionális cégek alkalmazottai körében a 40 százalékot. Németországban bőven kétezer euró feletti bruttó átlagbérrel lehet számolni a kiskereskedelemben, a brit bolti dolgozók pedig 3,5-szer keresnek többet a magyarországiaknál, a boltvezetők esetében pedig a különbség több mint négyszeres.

Az, hogy "odaát" magasabbak a fizetések, persze nem jelenti azt, hogy ennyivel jobban is élnének, hiszen ott általában a magyarországinál magasabb árakkal kell számolni. Ez tehát azt jelenti, hogy egy átlagos német vagy brit háztartás nagyjából kétszer tehetősebb, mint egy magyar, a helyi árszínvonalak eltéréseit is figyelembe véve.

Lehet, hogy valamivel hatékonyabban dolgoznak a brit vagy a németországi munkavállalók, a bérkülönbségeket alapvetően nem ez, hanem a munkaerőpiacok különbözősége magyarázza - kommentálta az adatokat a Napi.hu-nak Telegdy Ákos, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa. Hozzátette: ez a bérkülönbség az egyik oka annak, hogy Magyarországot választják az ipari beruházók.

A kutató szerint rövid távon semmi esély a bérfelzárkózásra, de hosszú távon sem sok, legalábbis a múltbeli adatok erre utalnak. A magyarországi átlagbér 2002 és 2012 mindössze 4 százalékkal került közelebb a németországihoz, míg az EU-átlaghoz képest nem történt változás. Igaz, a legtöbb ország pozíciója ugyanígy nem változott, nagy csodák nincsenek - fogalmazott Telegdy.

Úgy látja, hogy olyan bérfelzárkózásra, amely a már itt lévő multik érdekeit sem sérti, csak az oktatás, azon belül is a szakmunkásképzés színvonalának érdemi javításával volna esély. A képzett, széles általános tudással rendelkező szakmunkások vonzerőt jelentenének ugyanis a befektetők számára, ami hosszabb távon a béreket is növelné.

A témáról részletesen a napi.hu-n olvashat